Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1954. október 2.

- 11 ­A programmok kérdésével ^véleménye szerint— foglal­kozni kell már csak azért is, mert nagy részük elavult. A jegyzet a tanszék munkájával együtt kerüljön megvizsgálásra* A kari tanácsülésnek szerinte állást kell foglalnia abban, hogy támogatni kell a dékánnak azt a törekvését, hogy az Intézet helyileg is a Kar épületében kerüljön el­helyezésre; Helyesli Világhy elvtárs által felvetett azt a kez­deményezést, mely a dékán és a tanszékek közötti kapcsolat további javításának megvalósítására irányul. NIZSALOVSZKY ENDRE egyetemi tanár önkritikát gya- korolva megállapítja, hogy keveset foglalkozott az oktató neveld munkával. Igen sok időt költött -mint mondja- olyan munkával, amely nem tartozik közvetlenül szakmai feladat­körébe. Hiányolja, hogy a hallgatók a nyár folyamán az el­múlt évben tanultakat tökéletesen elfelejtették. Véleménye szerint a tanársegédek teljes idejét felemészti az órákra való felkészülés. Hiányolja az oktatók és a hallgatók közöt­ti közvetlen érintkezést, mely szerinte onnan is adódik, hogy a hiányzásokat a tanulmányi osztály ellenőrzi ás nem az oktató* A levelező hallgatóknál nagyon nehéz az értékelés, nehéz megvonni a határt, hogy a hallgató mikor tud annyit, hogy még átcsúszik. Ez a többi hallgató értékelését is rontja. A tétellapokkal való vizsgáztatást nem tartja he­lyesnek* MEDVE^ ZSIGMOND egyetemi docens előadja, hogy álla­munk központi kérdése a mezőgazdaság kérdése. Javasolja te­hát, hogy a mezőgazdasági probléma is kerüljön a tudományos munkatervbe, akár az egyik eddigi helyébe, akár bővítésként. NÉVAI LÁSZLÓ egyetemi tanár véleménye szerint a marxizmus oktatásából ki kell küszöbölni a dogmatizmust és a frázisszerüséget. A levelező oktatásnál helyesli az elő­adások tartását, de ott nyilván nem lehet olyan súlya az előadásnak és ott másféle előadást kell tar&a$A,^fflint a délelőtti tagozaton. Felhívja a figyelmet arra, ;hogy a le­velezőoktatás kérdései mellett nem szabad megfeledkeznünk a délelőtti tagozat kérdéseiről sem. SARLÓS MÁRTON egyetemi tanár felveti a kérdést, hogy ki xxxagáxkatx vizsgáztathat* BARÁTH LAJOS tanársegéd előadja, hogy a levelező oktatástan résztvevő hallgatók dolgozatait sok esetben hivatali beosztottjaik készitik el. Javasolja ezért zárt­helyi dolgozatok készítését. Nehezményezi, hogy a tudományos képzés -szerinte- esak zárt körben, az aspiránsképzés keretében folyik és a többi fiatal oktató ki van zárva. Lehetőséget kellene találni arra, hogy a többi fiatal oktató is hozzájuthas­son a tudományos fokozathoz. THEISS EDE egyetemi tanár a hallgatóknak a spe- ciálkollégiumok körüli bizonytalanságáról beszél és fel­hívja a figyelmet ennek tisztázására. DÉKÁN a legfontosabb kérdésekre válaszolva meg­állapítja az ülés pozitív voltát, mely sok értékes gon­dolatot vetett fel. Megköszöni Várszegi elvtárs lelkese­dését és segítségét, melyet a Kar oktatóinak nyújt. /

Next

/
Thumbnails
Contents