Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. május 14.

í • ' ,' ■

kérdésében visszahatott az alapra, a gazdasági é3"társadalmi viszonyokra. Talán nem tadja Sarlós kárton- professzor,.hogy Szent Istvánt, aki először volt Dei gratia rex - aminek hangoztatását őx szintén hibáztatja -•a marxista történ- lírás is haladónak tekinti,, amint ezt' Molnár Erik e,3y külön értekezésben fejtette ki.

•Hiába akar befeketíteni engem a boszorkányperek és a tortára kérdésében, ho :y én azokat igazolni,, akarom. ^Csak csordáik p zom,. ho y az istenítéletekkel nem hozakodik elő, amelyekről ugyan azon a lapon beszélek. Ügy állítja be, mintha én ezeket helyeselném, holott csak rámutatok arra, hogy ezeket csak úgy érthetjük meg, bármennyire is<elitéljük ma őket, ha a kornak"a gondolkodását, Ideológiáját ismerjük* Persze ma máskép gondolkodunk minderről, nemcsak Sarlós Márton professzor, hanem minden józaneszü .ember*

Mindezt azután Sarlós Márton professzor lojálisnak nem mondható módon összekapcsolja az 1848-as radikálizmus elitélésével, a lovagkor dicsőítésével és a Horthy-rendszer társadalmi jelenségeinek nekem imputált dicséretével; hogy ebből a « mocsokból valami mégis ragadjon rám, aláfesti ezt sötét háttérrel: ugyanakkor, amikor a cikk megjelent Ma Magyar ommu- nist^i Párt föld alá kényszerült, a börtönök tele voltak politikai foglyokkal, statáriumot hirdetnek 1931# szeptemberében . .. .n ’Mindez talán az én cikkem hatása alatt tört-ént volna meg? Talán Sallait és Fürstöt' a.statáriális bíróság az én cikkem hatása alatt Ítélte halálra? Épen osak hogy ügyészért nem ■ kiált és a bíróság elé nem akar állítani. De kérdem én már most ezen személyesnek tekintendő támadás hatása alatt, hol volt akkor a. most fehér« tógában megjelenő Sarlós Márton pro—

' fesszor? Nem adok rá feleletet. Kimé Imi akarom -őt*

1 | i , fi

Marad még két lényeges kérdés megvilágítása a szemtko- roná-tan'és a sovinizmus vádja, melyeknnálam -Sarlós Márton professzor nem is -burkolt vádja szerint - a revizionizmust szolgálták* Ámbár ő előbb az utóbbival foglalkozik, engedjék mwg, hogy én megfordítsam a sorrendet és előbb a.szentkoronatanról beszéljek.

Abban i0aza van Sarlós Márton professzornak, hogy én 1931-ben nem Írtam bővebben a kérdésről. Azért, mert még az erre vonatkozó adatokat nem-.gyűjtöttem össze. De az a kevés, amit írtam s főleg, hogy a cseh corona regni azonos a sacra c’orona regni Hungáriáévá! elég volt arra, hogy épen emiatt érjenek egykorulag' a legsúlyosabb támadások. Csak 10 év múltán, 1941-ben írtam meg'A szentkorona eszme története” o. könyvet, miután a-nagyon szétszórt forrásanyagot lehetőleg teljesen összegyűjtöttem* Én meggyanúsítom Sarlós Márton professzort, ho0y ő ezt a könyvet sem akkor, amikor, megjelent nem olvasta, amit értek, hiszen 1948. előtt jogtörténettel nem foglalkozott, sem mostanában vádoló cikkének megjelené- - se előtt. Csak két - a könyvről szóló - ismertetésből szedett ki az ő célzatosságának megfelelő részeket. Mert,ha olvasta volna vizsgáló szemével', hogy én a könyvben - persze óvatosain megírva - 1941-ben két irányban hoztam újat» mindent csomó adattal alátámasztva. Először: a korona-eszme altalános