Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. május 14.

- 12

jelenség az európai jogtörténetben, sőt rámutattam arra, ho y a cseh korona-esz/me korábban.fejlődött ki, korábban telt meg rendi elemekkel, mint a magyar, bizonyára a huszita.demokrácia hatása alatt. Kifejtettem, hogy a korona-eszme az egyháznak két tani uusabol: a korona a királyi, hatalom szimbóluma és az egy— háznak és az államnak organikus felfogásából terjedt el a kancelláriak oan helyetfoglaló papok utján es alakult át az eg^es országokban más- és másképen. Hogy ezzel "vallási mithológiát" vittem volna be a szentkorona-tanba a Timon-féle "nemzeti mitho- lógia"helyébe, azt csak az állíthatja, aki sohasem foglalkozott azzal, hogy miként gondolkoztak az emberek, ha úgy terszik, osztályuralmuk fennállása idejében*

2. Kimutattam azt, hogy a korona-eszme a szentkorona-tan valami változó fejlődő gondolat volt aszerint, hogy kik szerezte^ maguknak befolyást az ország ügyeinek intézésébe.

Ilyen politikai cél érdekében használták fel Szent Istvántól Ferenc Józsefig. Ha tisztában lettem volna a történelmi materializmussal, akkor sem Írhattam volna le azt, amit ma a jngtörténeti jegyzetben épen könyvem tanulsága szerint leírhatom, amit Sarlós Márton professzor persze nem idéz /Felolvassa az I. félévi jegyzet oldaláról a megfelelő részt./

Beszélnem kell még a sovinizmus és revizionizmus szolgálatáról. Sarlós Márton professzor sem'utasíthatja vissza, ha ebben a kérdésben egykoruakra hivatkozom. Kém hiszem, hogy kétségbe vonhatná He galább ebben a kérdésben az uralkodó osztály * ideológiájának, szóval a Horthy-korszak ideológiai felépítménye ismeretének szükségességét, abban a kérdésben, hogy cikkem soviniszta vagy antisöviniszta jellegű volt-e.

Azt hiszem nem kell bizonyítanom, hogy az uralkodó ód. eolé gia elsősorban - mint ma is - a hírlapirodalomban jutott kifejezésre és azt sem, hogy az akkori*sajtó nacionalista és ennélfog\ 'revizionista is volt. Előttem fekszik egy csomag nyomtatvány.

Egy láda fenekéről került elő. Azért tettem el, hogy fiaim, akii 1931-ben kicsinyek voltak, egyszer majd olvassák, milyen hazafi£ lan volt az apjuk. Sohasem hittem, hogy egy negyedszázad múlva hasznát fogom-venni ennek a gyűjteménynek. ^Tincs benne korántsen minden ami abban az időben ellenem nyomtatásban megjelent. Nines benne például Bajcsy-Zsilinszky Endre három dombos gyulához intézett cikke, melyet ha jól emlék/szem "Szabadság"című hetilapjában jelentetett meg s melyek közül az elsőnek cinére emlékszer "Säbel schwingen Zweit", ami császári és királyi huszárnyelven annyit jelentett, ho y vágd ketté a szemben álló ellenségedet.

Itt van a Magyarság 1931* február 22-i száma, amelyben Pethd Sándor támad meg. Erre lettek a többi nacionalista újságol is figyelmesek. A Magyarságnak- még április 30-i számában is jelent meg egy ellenem irt vezércikk "Uj- jásziizmus" címen. A Bes- ti Hírlapban Bállá Antal március 1—en irt hosszat)o cinket, melyben követeli a magyar jogtörténeti tanszék megszűri'teteset. A Budapesti Hírlapban március 8-án Kálnoky Bedó «Sándor, Bethlen egységpártjának egyik oszlopa intézett ellenem támadást /A nősz- szabb cikkből olvas egy részletet, amelynek ez a vege: "nn bocsánatot kérek mindenkitől, aki ad ig is, amigaz arra hivatott iogtudósok elvégzik e kérdés körében a maguk bíráló tudományos munkájukat, egyszerű székely lelkem'minden ere^evel kell zio. m- koznom az éllen, ho0y a magyar ifjúság ezen az utón vezettessek tovább és a külföld a mi kulturértekeihk felöl ilyen móaon vila gosittassék fel. Én ezen az uj utón a történelmi materializmus