Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. május 14.

Épen .igy semui közöm ozekío Gyula "károm neűis dekéhez", de a^magyar jogtörténetnek sem* Sarlós Márton professzor a jogtörtehefc szemére veti e mii egyik vagy másik állításának meg iiein cáfolását* A Három nemzedék, mely 1920—ban. jelent meg a maga idejében jelentős politikai, vagy mint szerzője szokta az /ilyen vágású_müveit későbben nevezni, történet-politikai munka, a "kurzus’^ bibliája lett, melyet százszor és százszor idéztek*

A" jogtörténethez nincs több köze mint Szekfü Gyula "Forradalom’ után" c. munkájának. Mindnyájan tudjuk, ho _;y Szekfü Gyula ma is akadémikus, országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja és a tisztelgést 1?ele szemben Sarlós Márton professzor nem is múlászt|j.a el* «

Ezután következik az én 1931* évi cikkem, Szavak egyező hangzásával állapítja meg Sarlós Márton professzor, ho.^y én tulajdonképen ugyan azon az elvi alapon állottam, mintha megtámadott Timon-féle iráuy jogtörténeti irány és a magyar köz- jigászok. Azok tudvalévőén mindent a magyar nép veleszületett közjogi szelleméből vezettek le az alkotmányiejlődésben. Én pedig ismételten a korszellemről irok* Ha Sarlós Márton professzor fígyelmesebben,' kritikával olvasta volna cikkemet és a iiozzáfüződő, Molnár Kálmán, fomcsányi Móric, Kérészy Zoltán, Hagy Miklós stb. által külön-külön irt értekezéseket, úgy látta volna a különbséget, Nagyon sajnálom, hogy annak i- dején nem bírálta meg cikkemet, történelmi materialista szem-, igy jelölhette volna meg, "mint. ahogy én azt mondanám korszellem helyett:"az uralkodó osztály ideológiája", vagy az "ideológiai felépítmény"•

Sztálin bes ;él"uj közszellem" megjelenéséről. Tőle tudjuk mint toyábbfejtegeti a marxizmus gondola tait:"minden alapnak megvan a saját, neki megfelelő felépítménye"« Ez mi? Ezt is ezerszer idézték már: "a felépítmény a társadalmi, politikai, jogi, vallási, müyeszi és filozófiai nézetek és az ezeknek megfelelő intézmények." bála olvassuk: "A hűbéri rend alapjának megvan a maga felépítménye, megvannak a maga.politikai, jogi és egyéb nézetei és ezeknek megfelelő intézményei." Azt is tudjuk, hogy a felépítmény az ideológia "hatalmas cselekvő- erővé válik, tevékenyen hozzájárul alapjának kialakításához, megerősödéséhez”.....-'.

.....

Nem kell semmi szellemtörténet annak a megállapításához, hogy a "hűség" a lovagi és az ebből származó, alattvalói h;üség /fi delit as/ benne volt az uralkodó osztály ideológiájában, mint annak egyik lényeges eleme. Ha valaki egy tucat királyi adománylevelet olvasott el a sok-sok százból, efelől nem lehet kétsége. Tegyük fel, hogy azok a hübérkori lovagok egyebet sem csináltak, mint raboltak, mint azt Sarlós márton professzor Engelst vulgarizálva hiszi, amikor királyukkal az ellenség ellen' vonultak - félreértés ne essék, hogy megint csax raboljanak, de el is estek közben - azt is a királyukhoz való hűség;.;el indokolták meg. A hűség fogalma nélkül különben nem^ magyarázhatnék még a hűtlenség- /nóta infideliías/ a hüberkori magyar büntető jogban fontos fogalpm vagy a”jus resisteridi fogalmát, ez csali a király és alattvalói közöltu xennállo kapcsolat alapján érthető meg.

Azt sem tagadhatja Sarlós Márton professzor, hogy Szent István és Szent László, de még Kálmán törvényeit is csax akxor érthetjük meg igazán, ha ismerjük az udvarukban.uralkodó egy na zi ideológiát, amely épen a rabszolgaság és a magunlualjdon

. V