Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. május 14.

Egy évvel Budapestre jöttem uaán merült fel az a gon- lat, hogy gyűjteményes munkában "A magyar történetírás uj jaiM címen megírják az egyes' torténéttudományi ágaknák -a ellemt őrt éneihez' való viszonyát. Kekem a gondolat jól jött ográmom kifejtésére. Ennek a súlyát épen az adta meg, hogy magyar jogtörténet katedrájáról hangzott el. Tartalmát en- k az 50 oldalas cikknek hern mondhatom el, csupán azt, hogy elején és a végén hangoztattam úgy ah a szellemtörténet fon- sságát, de-ami közben van, az inkább a társadalom és gazdagtörténet fontosságát hangsúlyozza. Ma egy negyedszázad mul- ~a szellemtörténet elvhit a történelmi materializmus isméiében ugyan elvetem, de amit egyébként Írtam a cikkben, azt is fenntartom#

Ilit kifogásol Sarlós’ Márton professzor ebben a cikk- n, illetőleg mit támad meg- a jogtörténfeti jegyzettel kap- olatban? Az előbbiek alap ján ugyanis■Sarlós.Márton profesz- or cikkének jelentős részében a szellemtörténeti helyébe -helyettesíthető az én 19.31. övi cikkem.

Sarlós Márton professzor tagadja, hagy az én fellépőmhez bátorság kellett és hogy az uralkodó sovinizmussal emben az haladást jelentett és hogy gyökerében támadta meg magyar sovinizmus áltudományát különösen* két pontban: Hogy magyar állam- és jogfejlődés legközelebbi rokonai nem az goi, hanem a cseh és lengyel fejlődés és tagadja továbbá,

^y megvalósítottam a szentkorona-ta n adatokon alapuló kri- kai megvilágítását. Sőt a szentkorona-tanba a nemzeti mitho- gia helyett reakciós, klerikális mitholégiái vittem be.

Sarlós Márton professzor szerint, á magyar jogtörténet vinizmusának megtámadása már 1911 előtt megindult. Én soha hol sem vitattam magamnek e téren az elsőséget. Hogy voltak itikai hangok, jól tudtam.és tudom, de azok nem a magyar gtörténet tanszékéről hangzottak el < *

ő is elismeri, hogy éh hangoztattam'először különös - omatékkal a cseh és lengyel jogfejlődés analógiáját a ma- arral és itt kénytelen megmondani, hogy ezt- tulajdónképen m is szellemtörténeti, hanem gazdaság- és társadalomtöbté- t’i alapon teszem. Hozzáteszem ugyan hibásan az idevonatkozó szben /lásd a tanulmány 301. oldalán/ "a ‘gondo lati, a ellemi hámtér is azonos volt”, Ez persze a mai szemmel néznem helyes. így kellett volna mondanom: áz ideológiai fékítmény ugyanis azonos volt ezekben az országokban, De hiába, kor még nem olvashattam Sztálinnal: hires nyelvtudományi , kkét. t - • /; . .g

Bem foglalkozom azzal, amit Saklós Márton professzor szellemtörténetről ir áltálában a történeti' irodalomban, t könnyű dolga volt. Tekintélyekre hivatkozhatok. Elintéz- előtte ezt a kérdést Andics Erzsébet és Szigeti József.

Azonban nem tudom, hogy mi köze az 1931-i cikknek és jogtörténet u.n, szellemtörténeti irányzatának Asbóth János ;75-ben megjelent munkájához, hacsak nem az, hogy egy jegyiben megemlítse, amit'különben igazán mindenki tud, hogy mile hazaáruló volt ennek az Asbóth Jánosnak az apja Bajos.

; kis captatio malevolantiae. így egy kis 1849- utáni haza- ‘ulás a cikk elején és egy kis fasizmussal való vád a cikk gén az a receptamelyet Sarlós árton! professzor kollégájá- .1 szemben szükségesnek vei követni. Aliquid semper haeret.

■ r 1 ' . j • . -