Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. május 14.

- 7 ECKHART FERENCI egyetemi tanár hozzászólása.TISZTELT KAKI TANÁCSÜLÉS!

Már e0y féléve kísértet jár körül az egyetemen.

Volt már a Jogtudományi 'Közlöny Szerkesztő-Bizottságában, a pártaktiváh, az aulában a márciusi határozatok végrehajtása^" tárgyában tartott ankéten} tudomást szerzett róla a/’Tudomány egyetem" cimü szaklap, a ’’Felsőoktatási Szemle”. Itt az ideje, hogy leszámoljunk veié és visszaküldjük,rég kiérdemelt sírjába. Ki idézte fel ezt a kísértetett? is mi adott erre okot? Sarlós Márton professzor 1952-ben kiadott és azóta használt jogtörténeti jegyzetünkben olvasta a következőket: ’’Merész tettnek számított a szellemtörténeti _ irány fellépése 1931-ben, Ez az irány helytelen világnézeti alapból, a német idealizmus történeti felfogásából indult el, hiszen Marx és Engels már egy évszázada a spekulativ xdssix filozófia régi illúziójának nevezték azt a tanítást, hogy a szellem uralkodik -a történelemben. Be az adott történelmi helyzetben a szellemtörténet megindulása mégis haladást jelentett. Gyökerében támadta meg a magyar sovinizmus áltudományát és különösen két pontban szedte izekre^tanításait„ Nagy nyomatékkai mutatott rá állam- és jogfejlődésünk egyetemes ösz- szefüggéseire és legközelebbi rokonait a cseh é3-lengyel fejlődésben találta meg, melyekről a soviniszta Horthy-rendszer- ben még tudni sem volt szabad. Másrészt metsző bírálatnak vetette alá a szentkorona tanához fűzött szemfényvesztő játékot és sürgette, majd meg is valósította ennek^a politikai elméletnek az adatokon alapuló, kritikai megvizsgálását. Érthető, hogy ezek a megállapitások szentségtör'és számba mentek és a közvélemény rendkívüli felháborodását váltották ki.”

Beismerem, hogy hiba volt, ha félreérthető módon is azt állitani, hogy a szellemtörténeti irány haladást jelentett. Hangsúlyozom azonban, hogy ezt igy sohasem oktattuk sem itt Budapesten, sem a vidéki karokon. Nem volt sehol ilyen vizsgakérdés: hát a szellemtörténeti irányról mit tud? Mire a felelet az lett volna, hogy a maga idejében haladó volt. ígérem, hogy a jövő félévi jegyzetben, először életemben plagizálni fogok Sarlós Márton professzor 1949-50. évi egyetemes jogtörténeti jegyzetéből. Sarlós Márton professzor ugyanis ebben a jegyzetben, miután ismertette a magyar jogtörténeti irodalom helyzetét, a következőket Írja: 1931-ben Eckkart professzor Jog- és alkotmánytörténet c. tanulmányában szembeszállóit ezzel az álhazafias tudománytalan iránnyal, megállapította, hogy semmi tárgyi alapja nincs annak, hogy jogrendszerünk a nyugattól függetlenül fejlődött volna. ü>kimutatta, hogy hűbéri viszonyok voltak nálunk is, habár nálunk is voltak változások, olyan változások, amelyek nyugaton már 100 évvel korábban állottak be.

? 1 L

Eckhart professzornak ezt a fellépését hazafiat1annak minősítette az akkori korszellem néhány hősé. Sorozatos, támadások indultak meg beállítása ellen. Egyetemi tanárok egymás után adtak ki szakcikkeket, ahol kimutatták, hogy Eckharx szakítja tanítással, nem alapos, nem hazafias, sőt parlamenti tá-' madás is érte. Az akkori igazságügyminiszter azt mondta, hogy olyan Paritások ezek, amelyek idegenek a magyar lelkűiéitől, amelyek a magyar évszázados igazságot támadják.”

♦