Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

- 4 iú

kifejezésre, hogy a kérdések nagy részében be lehet érni a régi jog javításával, tökéletesítésével.

Az első consul által kiküldött bizottság által kidolgozott Discours préliminaire-ből már kitűnik, hogy a négy szerkesztő komolyan veszi az első consul 1799* december 15-én tett kijelentését a célját elért forradalom végéről. A szerkesztőknek sikerült is a jogi tradiciókat úgy olvasztani egységbe a forradalom jogával, hogy a polgári szemléletnek az eredmény megfeleljen és egységes rendszer képét is mutassa. Ezt az egységes rendszert pedig nem kivánták újonnan feltalálni, hanem a tradició követelését könnyű sziwel tették magukévá. 14/a

Így fogadták el a Bourjon—féle hármas felosztást.

A harmadik bekezdés előtt elmondanám a következőket:

A^humanista természetjogtudományi felfogás érvényesülésére a rendszer szempontjából is érdekes, hogy a Code szerkesztői nemcsak elismerték a jognak olyan elveit, amelyek előbb vannak, mint a pozitív jog és amelynek tekinteében a pozitiv jognak a szankcionálás a feladata, hanem még a Code Civil utolsó tervezete is a "Livre préliminaire”-ben ezt az alapvető tant összefoglalta. Ennek a résznek a megvédésére az államtanácsban Portalis egyik nevezetes beszédét mondta, de azt mégis elhagyták, de nem érdemi okokból, hanem csak azért, mert sok bölcseleti és kevés valóságos jogszabályi elemet láttak benne.15/a A Code Civol rendszere egyébként teljesen .......

Ho

rtens javaslata |s beéri annak kijelentésével, hogy az alattvalókatermészetes szabadságjogát élvezik. Martini tervezetében, amelyet II. József megbízásából készitett, találjuk meg azután a Portalis Livre préliminaire-jénak párdarabját, az embertől elválaszthatatlan jogoknak egész codexét. Martini szerencsésebb volt Portalisnál'abban, hogy már lényegesen rövidített formában, dé az osztrák polgári törvénykönyv 16-39. §-ai iíiégis tartalmazzák az emberi jogok összefoglalt declarációját. Ebből a különbségből azonban a két codex között nem lehet lényeges felfogásbeli különbségre következtetni.

8.oldalhoz

A 4. pont előtt még megjegyezném:

A két tárgyalt törvénykönyv természetjogi kiindulásának közös következménye, amely a rendszer felépítésének is alapul szolgál, hogy kiindulási pontul nem a jogviszonyokat, hanem az alanyi jogokat teszik és a rendszert az alanyi jogok csoportosítására építik fel. A jogviszony ennek a felfogásnak egyik

14/a Esmein: L*or&ginalité du Code Civil.-Le Code Civil.

1804-1904.- Livre de centenaire I. 5.p.

15/a A Livre préliminaire 1. cikke a következőképen szólt:

HI1 existe un droit universel et immuable soucre de tsutes les lois positives: il n*est que la raison naturelle en tout qu’elle gouverne tous les hommes."