Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

- 5 ­főképviselője, Puchta szerint voltaképen különböző alanyi jogok és kötelezettségek foglalata- Ezt az alapszemléletet is fel kellett számolni a pandekta- renszer kiépitőinek, hogy a jogviszonyok rendszerét tudják felépíteni- Ezzel azonban együtt 'járt a sze­mélyhez fűződő ősjogok, a személyiségi jogok tagadá­sa- A történeti iskola képviselőinek Savignynak és pQ/ üngernek a támadása erről az oldalról is indul meg­20/a UngertSyistem i. 1868.-211.p2.n. “Die Ver­fasser des österreichischen Gesetzbuches., alles auf den einzelne Individiuum als den Mittelpunkt zurückführten uiid im Recht nincht ein System der Ordnung der lebensverháltnisse, sondern ein System der Freiheit des Einzelnen sähen und bauten daher ihr System des Privat­rechts auf der Grundlage der einzelnen Privatrechte auf- "I.m.219.p. A személyi ős­jogokról 1- Savigny: System.- 1840.-I-335.p- Unger i.m. 505.p* 12- pld» Az első sorban a családjog rendszerbeli elhelyezésé­nek indokolása nem kielégitő- Savigny világosan máskép indokol, amit kár lenne mellőzni- A bekezdést igy foly­tatnám: < A családjog elhelyezésének az a megváltoztatása néha tisztán célszerűségi szemponton alapul. így Savigny a magánjog természetés rendszerének felépítésében a "tiszta családjogM-ot az egyes jogviszonyok tárgyalá­sának az élén hagyja, de megállapítja, hogy a tiszta családjogon kivül van "alkalmazott családjog" is, amelybe a családi jogviszonyokhoz kapcsolódó vagyoni viszonyok helyezkednek el. Ezeket - éppen vagyonjogi jellegüknél fogva csak ké± 'másik két vagyonjog, ne­vezetesen a dologi jog és a kötelmi jog után lehet logikusan tárgyalni. "Csakhogy a családi viszonyok életszerű szemlélete szükségképen nyer azzal, ha ma­gával a családdal,annak a vagyonra gyakorolt hatásai is közvetlen kapcsolatba kerülnek. Hogy pedig ez meg­történhessék, ahhoz feltétlenül szükséges az egész családjogot a vagyonjog mögé helyezni, mert a család­nak a vagyonra gyakorolt hatását nem lehet megérteni, ha a dolggi és kötelmi iog összefüggő tárgyalása nincs előrebocsátva. 31/a , 31/a System 389.p* 16. old. Az 5. sorban ném helyeslem a Kóklerre való hivatkozást Igaz, hogy Kahler az Immatériálgüterrecht főképviselője, de a dologi jobban tárgyalt ezek a jogok nem azonosak a személyi jogokkal, amelyeket igen behatóan a család­jog előtt a "vagyonjogok után tárgyal, lévén ő a szemé­lyiségi jognak is előharcosa. így: "Die Person hat als Rechtssubjekt ein Recht an sich selbst, d.h.* an allan demjenigen, was die Persönlichtkeit bildet, an ihrer Einheit, wie an ihren Teilen." Ez természetesen nem Immateriálgüterrecht, aminek á szellemi alkotásokon

Next

/
Thumbnails
Contents