Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1953. december 30.
1 VILÁGHY MIKLÓS dékán megnyitja az ülést. 1,/ napirendi pont: Az államigazgatási jog tudományának elvi kérdései. Előadó: MÁRTUIÍPi'Y KÁROLY egyetemi tanár. MÁRTONPPY KAROLY egyetemi tanár az államigazgatási jog kérdéseinek megtárgyalását nagyon időszerűnek tartja. A Szabad Nép beszámolójából meggyőződhetünk - mondotta - hogy az az államigazgatási jog, ami 1927-28.élőtt volt, az már nem a mai. Pontosnak látta a szocialista államigazgatási jog elválasztását a bur- zsoá közigazgatási jogtól, különösen most, mikor a tankönyv előkészítése folyik. A referátum több idegen- nyelvű szöveget tartalmaz, - ezért elnézést kér, de vannak szövegek, amelyek sokkal jobbat adnak az eredeti fogalmazásban. A fogalommeghatározások kérdésével egyébként nincs megelégedve. A teljes történeti anyagot - véleménye szerint - a jogtörténet tárgyalja. Nem is az összefoglaló történetre fektette a fősulyt, hanem egyes intézményekre. Á A pártról szóló ismertetést - szerinte - az államjognak kell tárgyalnia. Van is egy ilyen cim az államjogi tankönyvben a párt és tanácsok közti kapcsolatról. A Munka Törvénykönyvének módosítása nagyon sok változást hozott, de megerősítette abban, hogy a köz- szolgálati jogot külön kell tárgyalni. A közhivatalnok személyével kapcsolatban az a véleménye, hogy az, aki ‘ nincs is kinevezve, de hivatali ügyekkel foglalkozik, már közszolgálati alkalmazottnak számit. Á DÉKÁN javasolja a vita kiterjesztését abban az irányban is, hogy a kérdés megvitatását össze kell kapcsolni az államigazgatási jog oktatásának problémáival. SZAMEL IuiJOS véleménye szerint a döntő kérdés az, hogy az államigazgatási jog körében mit kell oktatni. Pontos előkérdésként kell tisztázni az államigazgatás szervezését is. a történeti rész feldolgozása - véleménye szerint - részünkről felelőtlenség lenne eredeti kutatás nélkül. Egy történeti fejezetnek mégis kell lennie burzsoá és szocialista állam különbözősége cim alatt. Ezt úgy lehetne tárgyalni, hogy a felszabadulás előtti résznek nem a történeti, hanem a jellemző részét kell kiragadni. Ha hozzá tudunk férni mai nyugati anyaghoz, akkor a történeti részt ezekkel az anyagokkal illusztrálhatjuk. A jogszabályszerkesztés és ügyvitel cimet rossznak tartja. Ha jogszabályszerkesztésről beszélünk, ne csak a jogszabályszerkesztéssel foglalkozzunk. Az államigazgatási jog oktatásához tartozik az államigazgatási eljárás, hogy az eljárással a hallgatókat megismertessük. Igaz, hogy kévés időnk van rá. Az államigazgatási eljárás a felekkel való -érintkezésből, a szervek és az ügyvitel kérdéséből áll. Tehát az államigazgatási eljárás cimén keveset tudunk adni. Az államigazgatási jog előadására megállapított órakeretben államigazgatási jogot tanitani nem lehet. Tétele
