Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1953. november 28.
mindketten mással laknak együtt', a biróság a bontásnál nem szabott ki különilletéket. A Legfelsőbb Birőság döntése szerint a különilletéknek általános nevelő célzata van. Nem kétséges, hogy az említett esetben a felek nem fognak meggondolatlanul házasságot kötni, hanem azzal, akivel együtt élnek. Itt tehát a nevelő célzat csak olyan értelemben érvényesülhet, hogy a birő felveti a bontást kérők előtt, hogy szándékukat tegyék megfontolás tárgyává. A házasfelekben feltétlenül visszás érzést támasztana, ha a birőság ebben az esetben is kiszabná a különilletéket, holott érzelmeiket már csak k tartóssága folytán is igazságosnak tartják. Az apaság megállapításával kapcsolatban az a véleménye, hogy nem látja a női egyenjogúság sérelmét olyan veszélyesnek, mint amennyire fontos a gyermek apjának megállapitása nemcsak a név, hanem tartási szempontból is. Mi még nem vagyunk abban a helyzetben, mint a Szovjetunió, ahol 1936-ban megállapították, hogy szükség van a gyermekvédelmi intézmények széleskörű kiépítésére és nyolc évnek kellett eltelnie, amig az apaság megállapitását likvidálni lehetett, de még ott is számolni kellett az ezzel kapcsolatos tudatbeli csöke- vényekkel és társadalmi előítéletekkel. Nálunk ezek a káros előítéletek még nagy mértékben érvényesülnek. Kétségtelen az, hogy különösen a falusi emberek másképen nézik azt, amikor valakinek csak tartást állapítanak meg, vagy az apaság is megállapítható. Más a társadalmi megítélése annak a gyermeknek, akinek apaságát is megállapították, mert igy a gyermek bekerülhet az apa családi körébe és nevet is kap. A név elnyerése egyáltalán nem közömbös. A falu népe előtt a burzsoa jog visszaidézését jelentené, ha mellőznék az apaság megállapitását és ez mindaddig igy lesz, mig a tudatbéli csökevényeket teljesen fel nem számoltuk. BECK SALAMON egyetemi tanár hozzászólása bevezetőjében szükségesnek tartja, hogy a tanulmányt általánosságban értékelje. A tanulmány a valóságot keresi, nem destruktiv módon, hanem kritikai szempontok figyelembevételével. Mig Nizsalovszky referátumát olvasta, arra gondolt, hogyhelytélén lenne, ha ez a munka csak magyarországi viszonylatban válnék ismertté. Igen nagy jelentőségűnek tartaná,^ha tudományos eredményeinket a külföld is megismerhetné, s itt most nemcsak a népi demokratikus, hanem a nyugati országokra is gondol, mert bizonyosra veszi, hogy ezeknek az országoknak a tudósai még ha ideológiai vonatkozásban nem is ertenek velünk eS3/e^> feltétlenül tudomásul veszik azokat az eredményeket, amelyeket országunk az elmúlt évek alatt felmutatott. A részletekre vonatkozóan a vétkesség kérdéséről akar beszélni,^ ugyanis a tanulmány többször érinti ezt^a kérdést, anélkül, hogy -a megvizsgált anyag tekintetében tüzetesebben kitérne rá. A törvény 18.§-ának szövegezése a vétkességi elvet elvetette. Ennek elejtése azonban nem jelenti azt, hogy a vétkességnek nincs jelentősége, hanem azt, hogy nincs kizárólagos jelentősege. Bontás lehetséges olyan helyzetben is, amely