Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. október 31.

- 17 álló ősztálytartalmat ismerjük. Egyébként ax különböző amerikai filozófiai irányzatok ma sem hirdetik nyiltan, hogy fasiszta irányt követnek.

Több elvtárs arról beszélt, hogy a tanulmányban megmutatkozott az eklekticizmus és sematizmus. Egy elvtárs sem mondotta meg azonban, hogy hol mutatkozott meg. Túl egyszerű volna kijelenteni, hogy a munka sematikus, de nem tenni hozzá, hogy az hol mutatkozik meg.

Az eklekticizmus tanitásai Moór Gyula tanításaiban mutatkoztak meg leginkább. Jobban ki kellett volna hangsúlyozni, hogy bármely irányzatokból állitották ösz- sze a magyar iskolát, tézisei a tiszta tudomány képében jelentkeztek,

4./ Sok vita hangzott el a citatológia kérdésével kapcsolatban is. A maga részéről nem azt sérelmezi, hogy sok idézetet használnak fel, hanem azt, hogy vannak olyan tanulmányok, amelyek jelmondatokkal vannak megtöltve, a- melyekben kevés az önálló gondolat, kevés egy-egy részterület önálló feltárása és az önálló állásfoglalás. Nem szeretne ugyanabba a hibába esni, hogy - mint Yilághy elvtárs mondotta - néhány elvtárs szeretné megmagyarázni a saját bizonyitványát. Nem feladata, hogy minden jogág területén feldolgozza a különböző korszakok jogtudományát és kimutassa, mint Medve elvtárs ezt helyesen felvetette, ez nagyon széles anyag volna. - Most néhány megjegyzést szeretne-tenni azok felé az elvtársak felé, akikkel nem ért egyet:

ügy véli, hogy Vas elvtárs túl egyszerűen fogta fel a kérdést. Ha megvizsgáljuk, hogy ezeket a tételeket a marxizmuson túlmenően állitjuk fel, akkor megtaláljuk mögötte, hogy tételeit a tiszta tudomány nevében állítja fel. Kétségbe vonja, hogy az erkölcsnek intézményei vannak, Ismerik az erkölcsi nézetek társadalomban ható erejét isi Véleménye szerint az erkölcsi nézetek összessége sem tekinthető azok intézményének.

Eckhart professzor felszólalásából sok szempontot elfogad. Kétségtelen, hogy még többet kell foglalkoznia a jogtörténettel, ha bírálni akarja. Tartja azonban álláspontját, hogy a Bónis-kötetben fennáll az objektiviz- mus ténye. Elismeri, hogy a nagy emberekkel is kell foglalkozni, de ha ő összehasonlitja a szovjet könyvekkel, akkor úgy foglal állást, hogy a nép harcolt a nagy emberek ellen és az osztályharc nemcsak a földesurak egymásközti harcaiban nyilvánul meg.

Válaszolva Mártonffy elvtársnak Moór és Kelsen közötti különbség kérdésében elhangzott hozzászólására, megállapítja azt a tényt, amit Nizsalovszky és több más elvtárs is felvetett, hogy Moór Gyula szimpatikus volt.

Ez a tény nem befolyásolhatja azonban Moór megfelelő értékelését.

Jászi Oszkár opportunista volt. legutolsó könyvében a Szovjetunió nyilt gyalázásáig jutott el.

Az, hogy felszabadulás utáni jogtudományunk helyzetéről sötét képet fest a tanulmányában és reménytelen útként mutatja be a jogtudomány állását, ezzel kapcsolatban közli, hogy nem volt feladata teljes képest adni. De nem tartja reménytelennek a jogtudomány útját és fejlődését már csak azért sem, ha egyes kérdések körül ilyen színvonalas és értékes viták alakulhatnak ki.