Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1953. október 31.
- 18 Beér e Ív társnak válaszolva, nem volt feladata elhelyezni Pikier Gyula tanitásait. Csak azért hozta fel hogy bebizonyítsa, hogy egyes burzsoá tudósok tanításaikkal vihart váltanak ki. Nem szolgálták ezek a haladást o- lyan mértékben, ahogy azt tőlük elvárták volna. Weltner elvtars 1946/47—es vitájával kapcsolatban úgy véli, hogy túlzottan magára vette az egész vitának a súlyát. Nizsalovszky elvtársnak válaszolva megállapít ja, hogy a burzsoá forradalom klasszikus tudósai es irói maguk azt hitték, hogy a burzsoá forradalom betetőzése a fejlődésnek, mert mind objektiv tudományt hirdették. Megigéri Móra elvtársnak, hogy a jövőben saját jogágát és munkásságát alaposabban fogja tanulmányozni, és birálni. VILjCgHT MIKLÓS dékán összefoglalja a vita eredményét s Mi az ilyen viták lebonyolításának módszere? A kari tanácsülésnek feladata a tudományos témák felett vitatkozni. De iáüatxksit látnia kell mindenkinek, hogy csődbe kerülhet az ülés, ha a hozzászólásokat .nem a leglényegesebb kérdésekre szorítják. Időhatárok közé kell szorítani a mondanivalót. Sokan - úgy vette észre, az összes nézeteiket, véleményüket el akarták itt mondani, amelyeket Írásban is közölhettek volna Nagy elvtárssal. Az ilyen vitákra a kari ülés nem alkalmas. Az ilyen embert és anyagot egyaránt kimerítő hozzászólás csődbe viheti az ilyen egyébként értékes és hasznos vitákat. A jövőre nézve javasolja, hogy fejtsék ki nézeteiket, azonban a kimerítő célzat elhagyásával és az időhatár józan megszabásával segítsék elő a viták eredményességét. Csatlakozik azoknak az elvtársaknak hozzászólá- éához, akik értékesnek tartják Nagy elvtárs munkáját. Megállapítja a Kar általános véleményeként, hogy ezzel a munkával Nagy elvtárs elindult a gyakorlati tudományos működésnek az utján. Nem lehet bizonyos büszkeség nélkül szemlélni, hogy volt diákunk, aki itt tanult és fejlődött, ilyen értékes és magasszínvonalú tudományos munkát végzett. Véleménye szerint a dolgozat legértékesebb része az I. és II.szakaszban összefoglalt an^ag. Ebből igen jól kiderül, hogy a burzsoá tudomány éppen azáltal pártos, hogy objektivnek vallja magát; a szocialista tudomány éppen a pártosság elismerése #iatt objektiv. A dolgozat hiányosságai kijöttek a vitában: hogy feltétlenül tisztázni kell tartalmilag a burzsoá objektivizmus mibenlétének kérdését. Erről a kérdésről nem minden vonatkozásban vannak egy véleményen. Helyes hozzájárulás lesz ennek a kérdésnek tisztázása a szocialista tudomány fejlesztéséhez. Saját véleménye, hogy a burzsoá objektivizmus olyan álláspontot jelent, amely egyrészről a burzsoázia pártján áll, és magát pártatlannak akarja feltüntetni. Másik hiányosság, hogy az objek- tivizmusnak, mint tudatformának el kell tűnnie. Ennek az összefüggését a társadalom anyagi életének összefüggése-
