Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. október 31.

- 16 filozófiájával, amelyek a pártatlanság köntösében védelmezik a burzsoá irányzatokat. Lenin több munkájában foglalkozik a burzsoá objektivizmus kérdésével, de nem vette észre, hogy Lenin az irányzatok között éles különbségeket tett volna* Csak amennyiben szükséges kimutatni, hogy egyes irányzatok hogyan védik a kapitalizmust, illetőleg, hogyan védik aburzsoá osztály érdekeit.

Javasolja, hogy Nagy elvtárs úgy dolgozza fel a felvetett témát, hogy a jogtudomány egészét vonja be bírálatába. Nem hiszi, hogy 3-4 köteten alul elvégezhetné ezt a munkát. Ez nem is volna egy ember feladata, ezt mindenkinek el kell végezni a saját munkájában. A burzsoá objektivizmus elleni harc csak úgy lehetséges és csak úgy lehet eredményes, ha kiki saját területén folytat ellene harcot. Inkább azt javasolja, hogy a dolgozatot bontsa részekre és azokat még szélesebb alapokon dolgozza fel, s a vita alapján szélesítse ki. ügy e részeket, #int a dolgozat egészét birálják meg, mert ez csak elősegítheti a jogtudomány további fejlődését, a- mely az oktatás és a tudományos munka szempontjából egyaránt komoly lépést jelenthet.

NAGY ANDOR aspiráns mindenekelőtt megköszöni a kűri tanács tagjainak, hogy tanulmányával ilyen behatóan foglalkozott. Köszönettel tartozik Nizsalovszky professzornak, aki alaposan átvizsgálta azt és hasznos szempontokat adott, ügy véli, hogy az aspiránsokkal való foglalkozásnak uj és jó módszere ez.*Szeretné kategorikusan kijelenteni, hogy azokat a szempontokat, amelyeket kapott, tüzetesen meg fogja vizsgálni és magáévá teszi.

Először néhány általánosságban felmerült kérdéssel kiván foglalkozni.

1. / Kifogásolták többen, hogy helyenként túl szűkén, vagy túl szélesen fogta meg a kérdést. Ezen lehet vitatkozni. Egy tanulmánynál nagyon nehéz meghatározni, vagy megszabni azt a határt, hogy meddig mehet el.

2. / Az idealizmus és az objektivizmus egymáshoz való viszonya, illetőleg kapcsolata. Az a cél vezette, hogy kimutassa, hogy az objektivizmus alatt mennyi minden elfér a burzsoázia elméletében, az idealista tanitá- sok közül. Azt hiszi, hogy a burzsoá tudomány ma sem hirdeti tudományosnak mondott téziseit mint fasiszta i- rányzatokat. Ezek U|y jelentkeznek, mint a tudósnak a tiszta tudomány nevében megalkotott tézisei. Véleménye szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezeknek a hatása társadalmi hatás, és mennyire más, mint az első időkben volt.

3. / Az objektivizmus jelentkezése a burzsoá társadalomnak első szakaszában és második szakaszában. Többen úgy foglaltak állást, hogy az első szakaszban nem mint objektiv tételek jelentkeznek, hanem csak később, amikor leleplezni kivánja a saját téziseit. A francia forradalmat ha megvizsgáljuk,láthatjuk, hogy a burzsoá tudomány a francia forradalom szakaszában is téziseit az egész nép érdekeként igyekezett meghirdetni. A mögötte