Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1953. október 31.
Io amelyben Nagy elvtárs nagy igyekezettel és hozzáértéssel próbált számunkra vitalehetőséget nyújtani. WELTNER ANDOR egyetemi tanár szerint két irányban nagy lépést jelent előre e kari Ülés. Szemben'az eddigi gyakorlattal, a kari ülésnek ez a tartalma nagyon komoly fejlődést jelent, szubjektive értékelve, szívesebben vesznek részt a tudományos kérdések megvitatásán. Nagy elvtárs foglalkozik az egyes jogágazatokkal, s a megmutatkozó hiányosságokkal. Ezt a gyakorlatot tovább kell fejleszteni. Nagy elvtárs úgy nyúl ehhez a kérdéshez, hogy hozzásegíti a jogtudományt ahhoz, hogy a továbbfejlődés utján haladjon. Részletesen kiván foglalkozni a feldolgozással. Az 1.oldal ^.bekezdés és a 3*oldal 2.pont összefüggnek. Amire Nagy elvtárs gondolni akart az helyes,de nem szabatosan fejezte ki a gondolatot. Különbséget kell tenni két fejlődési szakasz között. Más amikor a burzsoá tudósok filozófiája és felfogása szükségképpen osztályérdeküket fejezi ki. Ez világos, igaz tézis. Más kérdés a burzsoá területen a pártosság kérdése és más az elferdítésnek a kérdése. Amig a kapitalizmus kezdeti szakaszában van, a társadalmi rend kialakulása előtt kezdenek megszületni a burzsoá nézetek, az elferdités állapota akkor következik be, amikor már a fejlődés szembekerül a burzsoáziával. 16.oldal, ahol a tézisekről van szó, b/ és c/ pontban Írtak között ellentmondás van, mert vagy tartózkodtak az állásfoglalástól, vagy hirdették a burzsoá téziseket. 17.oldal 4.bekezdéséhez: Nagy elvtárs utal, hogy jogéletünk egyéb területén is meghúzódik az objektiviz- mus. Hiányosi hogy azután egy szűk körön belül teszi vizsgálat tárgyává a kérdést*és egyéb jogágazatokról egyáltalán nem beszél, holott az egész jogtudománnyal kellett volna foglalkoznia, mert nem tudja, hogy ezen ^ a területen van csak hiba és a polgári jog, államjog és egyéb területeken ezek a hibák nem állnak fenn? További hiányérzete, hogy bizonyos területeken Nagy elvtárs leszűkíti a vizsgálat körét egy könyvre, egy jegyzetre, vagy egy kérdésre. 18.oldal 2.bekezdés végén ...jogi ideológiánknak szinte kettős arculata volt kialakulva., itt a kettős arculat kifejezést cáfolja. Még akkor is, ha egy embernek a jogi ideológiájáról van szó. ügy érzi, hogy a jogi ideológiának csak egy arculata van, ez vagy előre néz a fejlődés irányába, vagy pedig egy kicsit elfordul a jövőtől és hátrafelé néz. Ez igy nem szerencsés hasonlat.. Csatlakozik Pecze elvtárs véleményéhez, hogy Nagy elvtárs úgy beszél a jogászokról, mintha saját magát kirekezstené. A kritikát össae kell kapcsolni az önkritikával, a kettő egymással szorosan összefügg. A többesszám harmadik személyt használja, javasolja, hogy ilyen értelemben szubjektivebben foglalkozzék a feldolgozásokkal, ne kívülről szemlélje a jogtudósok működését.
