Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. szeptember 26.

- 1 Elnök megnyitja az ülést. Közli az ülés napirendjét, amit a résztvevők egyhangúan elfogadnak.

1./ napirendi ponti A hallgatók kulturális szinvonalának emelése a jogi oktatásban.

' “ Előadó: ÉÉEÉ «íÁKOS egyetemi tanár

BEÉR JÁNOS egyetemi tanár mielőtt a vita megkezdődnék, néhány értelemzavaró hibára akarja a figyelmet felhivnii a 2.oldal 6.pontban “...művészetet leleplező#.." helyett“...művészet leleplező...", továbbá a 8.oldal 2.pont 5.bekezdésében “Nagyon kell vizsgázni arra..." helyett “Nagyon kell vigyázni arra..." áll. .

A referátum - mondotta - csak néhány gondolatot vet fel. Az anyag túl nagy ahhoz, hogy ilyen rövid terjedelemben minden kérdést megfelelően tisztázni lehessen. A kultúrához tartozik a fegyelem, a tisztaság, a társadalmi érintkezés szabályainak betartása. Nem akarta mindezt a referátumban részletesen kifejteni, de a gyakorlatban mindez fokmérője a kulturális- szinvonalnak

ECKHART FERENC egyetemi tanár véleménye szerint Beér elvtárs referátumában fel-vetett minden kérdést, ami a tárgyhoz tartozott. Fontos a kulturális szinvonal felemelése. Lenin azt mondja, hogy minden kérdéshez kulturáltan kell hozzákezdeni. Be nagy különbség van kultúra és civilizáció között. A civilizáció külsőleges dolog, melyet nem nehéz elsajátítani /pl. késsel-villá- val enni/. Meggyőződése, hogy a kultúra történeti képződmény. Az egyéni kultúra elkezdődik, amikor a családi körben az első benyomásokat szerezzük és ezt nem lehet máról-holnapra megszerezni. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban nagy feladatok állnak a professzori kar előtt. Egészen természetesnek kell tekinteni azt, hogy az a hallgatóság, amely jelenleg a többséget teszi ki a Karon, nem abból a körből kerül ki, amely már kulturáltan születik. A mostani hallgatók onnan származnak, ahol az anyagi gond képezte a napi problémát. Nem csodálkozhatnak azon, ha ennek a mostani hallgatóságnak nem olyan a kulturális nívója, mint a réginek. Beér elvtárs utal ar ra, hogy a régi hallgatóságban is voltak kultúrálatlan elemek, de valljuk be, hogy-ennek ellenére - akkor a kulturális nivó magasabb volt mint most. A kultúrát meg lehet szerezni,^ csak idő kell hozzá. Nem lehet azt várni, hogy évről-évre százalékokban kifejezhető legyen ez az emelkedés. Nevetséges azt számolni, hogy egy hall gatóra hány százalék mozi esik. Nem feltétlenül szükséges a mozilátogatás a kulturális emelkedéshez. Ismer igen müveit akadémikusokat, akik alig járnak moziba. A kultúra fejlesztése egyéni munka. Lehet, hogy a tömegkultúra emelésének ez a módja, de az egyetemi ifjúság a tömegeken felülemelkedő réteg. Lehet, hogy a sajtó, vagy a mozi eszköze a magasabb kultúrára való törekvésnek, de ő nem igy látja ezt. Legfontosabb az olvasás, az önművelés. Nézzük Marxot, Lenint, Kossuthot, küzdelemmel tettek szert arra.a kultúrára, amelyet magukénak mondhattak. Levelezésükből, ahol napi Kérdésekről,