Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. szeptember 26.

- 27 ­zek a kapitalizmus korszakában kivételes jelenségek. "A nem nemzeti önrendelkezés alapján létrejött álla­mok - folytatja - történelmi, földrajzi, politikai okokból teremtett^jogi struktúrák, melyek a nemzet­államokhoz hasonlóan szuverén jogokat gyakorolnak.Ha azonban a politikai helyzet változásával az ilyen állam megszűnik, nincs semmiféle közület, mely szuverenitá­sának hordozója lehessen". /4-5.old./ Ezeket a megál­lapításokat a felszólalók közűi már többen megbírál­ták és ez felment annak leszögezésétől, hogy a nem nemzeti államok sem "jogi struktúrák" csupán, -*de meg kell jegyezni azt is, hogy minden állami szuveré- nitás megszűnik az állam megszűnésével, a nemzet szu- verénitása, a nemzet önrendelkezési joga az, amely az állam megszűnése esetén is, attól függetlenül, sértet­lenül megmarad. Nem hiszem, hogy helyes utón jáiunk, ha a nem­zeti szuverénitás, a nemzetek önrendelkezési joga ked­véért az állami szuverénitást másodlagos, származékos jelenséggé fokozzuk le. Ezt annál kevésbbé tehetjük, mert hiszen a nemzetközi jogászokat elsősorban - de nem kizárólagosan - az állami szuverénitás mibehléte, a szuverén állam érdekli, mivel a szuverén államok a nemzetközi jog alanyai és a nemzetközi jogi viták kö­zéppontjában az állam szuverenitása, az azt tagadó vagy támadó imperialista elméletek és azok cáfolata áll. A nemzetek önrendelkezési jogának tanulmányozását szintén nem hanyagolhatjuk el, mert a jog a legutóbbi időben - éppen a Szovjetunió fellépése következtében - a nemzetközi jogban is elismerést nyert azáltal, hogy azt az Egyesült Nemzetek Alapokmányába is belefoglal­ták s hogy további kiépülése folyamatban van, azt az emberi jogok készülő egyezménytervezeteinek a nemzetek önrendelkezési jogáról szóló szakaszai is bizonyitják. Állami szuverénitás és nemzetek önrendelkezési joga tehát két önálló, habár egymással szoros kapcso­latban lévő fogalom. Mint politikai probléma az állami szuverénitás és a nemzet önrendelkezési joga napjaink­ban legtöbbnyire együttesen jelentkezik. Közilük azonban egyik sincs a másik fölé rendelve, egyik sem elsődle­ges vagy másodlagos. A mai nemzetközi jog rendszerében mindkettőnek fontos és jelentős szerepe van. NIZSALOVSZKY ENDUE egyetemi tanár hozzászólása: Az előadást és vitát - mint a tárgynak nem szakembere - szinte a kulturális szinvonal emelésére vonatkozó első napirendi pontunk megvalósitásának egyik mozzanataként fogtam fel. Ezért elsősorban hálás köszö­netét mondok az előadó és a hozzászóló elvtársaknak a- zokért a^fejtegetésekért, amelyekkel mindnyájunk látó­körét szélesítették, ismereteinket gyarapították. Az egyetlen megjegyzésem, amit a vitához hozzá szeretnék fűzni, inkább kérdés felvetése. A tézisek tanulmányozása során az tűnt fel ne­kem, amit más hasonló alkalommal is gyakran észlelek, hogy nem világítjuk meg és nem kisérjük elég figyelem­mel azt a hatást, amit a burzsoa elméletekre, imperia—

Next

/
Thumbnails
Contents