Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1953. szeptember 26.
21 gondolom, hogy éppen Visinszkij elvtárs megállapitásai bizonyítják, hogy ez nem történt meg. Az kétségtelen, hogy az állami szuverénitás és a nemzeti szuverenitás mindenképpen olyan fogalmak, a- melyet nem lehet egymástól élesen elválasztani, amelyeknek számtalan kapcsolatuk van egymással. Az is biztos, hogy a nemzeti szuverénitás egyik megjelenési formája az állami szuverénitás. Azt is tudjuk, hogy mind az e- gyes fogalmak, mind ebből folyóan egymáshoz való viszonyuk is különböző történelmi korban változó tartalmat hordoznak, mindezek ellenére azonban f eltétlenül szükséges a két fogalom alapvető tartalmát /jellegét/ és sajátosságait külön-külön is meghatározni. Erre annál is inkább szükség van, mert szinte a nemzetközi jog némely területének tudományos tárgyalása ezek tisztázása nélkül nem képzelhető el. Különösen ma, amikor a nemzetközi politikának fontos kérdésében jelentős szerepet játszanak. Ehhez a tisztázáshoz szeretnék egynéhány megjegyzéssel hozzájárulni. Az állami szuverénitás véleményem szerint nemzet közi-jogT^e^^aTTamJogl^ogalom. a nemzeti szuverénitás egész más jellegű. Olyan módon tudnám jellemezni, Hogy a nemzeti szuverénitás "demokratikus alaptétel11. Olyasmi, mint más vonatkozásban a faji egyenlőség, a lelkiismereti szabadság, stb. Ennek megfelelően a nemzeti szuverenitás állam- és jogelméleti fogalom. A kettő egymáshoz való viszonyában talán ki lehetne indulni abból, hogy a nemzeti szuverénitás jogi nézet, az állami szuverénitás pedig valami olyasmi, ami jogi intézmények köréhez kapcsolódik. Igen termékenynek találom kiindulásként Pulay elvtársnak a gondolatmenetét. Ő felvetette, hogy állami szuverénitásról valamely nemzettel kapcsolatban csak akkor lehet beszélni, amikor annak önrendelkezési jogához pluszként már valami más is hozzájárul: amikor olyan a helyzete az adott nemzetnek, hogy legalább is megkezdte az állammá alakulását és ezt- az állammá alakulási folyamatot egy más állam erőszakos módon megakadályozza. Azt várnánk Hajdú elvtárstől, hogy a mai vita anyagát is felhasználva, segitsen ezeknek a fogalmáknak a tiszta és teljes kialakításához, s ezzel gazdagítsa a nemzetközi jogtudományt. II. Egynéhány részletkérdés. 1. / Szeretném elsősorban azt kiemelni, hogy Hajdú elvtársnak az a visszatérő szóhasználata, amikor "nemzetállamról" beszél, semmiképpen nem helyes. A nemzetállam nem marxista fogalom. Éppen burzsoá szerzők /Kuncz stb./ használják és ennek segítségével is az állam osztálytartalmát igyekeznek elködösiteni. Azt hiszem ezúttal ezt nem kell részletesen kifejtenem. 2. / Hajdú elvtárs arról ir a vázlat első oldalán, hogy az amerikai világuralom politikájának "a na-* cionalista érzelmű tömegek" erősödése és ellenállása útját állja. En azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban
