Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1953. szeptember 26.
2o harcol a Szovjetunió a nemzetközi porondon s harcolnak a népi demokratikus államok is. A nemzetek önrendelkezési jogának a szuverenitással való azonosítása ennek a harcnak elméleti alapjait egyfelől meggyengitené,másfelől a gyakorlatban megnehezítené a harc hatékonyságát, mivel a háborús erők egyik legkiterjedtebb tevékenysége szuverén államok gazdasági és politikai leigázása, ugyanakkor a leigázandó államok békeszerető tömegei arra törekszenek, hogy államaik szuverenitásának védelmében visszaverjék ezt a törekvést, s kényszerit- sék kormányaikat a szuverenitás megvédésére az erősebb imperialista hatalommal szemben. BEÉR JÁNOS egyetemi tanár hozzászólása: Hajdú elvtárs előadásvázlata igen fontos és aktuális kérdést vet fel. A témaválasztás önmagából is már feltétlenül aláhúzza a mai vita jelentőségét. Két részben kívánok hozzászólni: a./ a felvetett főkérdés megoldása ált alánosságban, b./ néhány fontosabb részlet. lm Megítélésem szerint /amennyiben az előadásvázlatból megállapíthattam/ a probléma gerince annak a kérdésnek az eldöntése, hogy milyen viszony van a "nemzeti szuverenitás" ás az "állami szuverénitás" között. Hajdú elvtárs felveti, hogy különböző szuverenitásokról beszélnek: "nemzeti szuverenitásról", "állami szuveré- nitásról", "népszuverénitásról" és ^ország szuveréni- tásról". Nagyon egyetértek abban, hogy ezeknek a fogalmát pontosan meg kell határozni, annál is inkább, mert egyébként a kérdések tudományos feldolgozása során sok zavar támad. Bővebb kifejtés nélkül a kérdés jelentőségére vonatkozóan Visinszkij elvtárs ismert megállapításaira utalok, aki a pontos fogalommeghatározás t igen lényegesnek tartja és kiemeli azt is, hogy eddig ez a fogalommeghatározás nem történt meg. A "népszuverenitás" fogalma úgy gondolom nem nagyon problematikus. A népszuverénitás az állami szu- verénitáshoz kapcsolódik, az állami szuverénitás osztálytartalmának a jellemzője. Tegyük hozzá: valójában csak szocialista államban valósulhat meg, bármennyire hangoztatják ezt a jelszót a burzsoázia fejlődésének különböző szakaszában. Az "ország szuverénitás" úgy gondolom ugyancsak nem problematikus meghatározás; lényegében egyet jelent az állami szuverénitással, azzal felváltva használják. Véleményem szerint azonban nem szerencsés terminológia, lehetőleg kerülnünk kell. Mint tisztázandó probléma fennmarad az, ^amire már fentebb utaltam: mi a nemzeti szuverénitás és az állami szuverénitás lényege és egymáshoz való viszonya. Az előadás alapvető hibájának látom, hogy bár " igen szélesen, érdekesen, sokrétűen és igen sok vonatkozásban előrevivőén veti fel a problémát, erre az alapvető problémára nem ad megfelelő választ, E vonatkozásban nem értek egyet sem Hajdú, sem Szabó elvtárssal, akik azt mondják, hogy ezeket a fogalmakat nem kell meghatározni, ezeket a fogalmakat már meghatározták, ügy
