Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1953. szeptember 26.
- 19 ti mokra és kormányokra vonatkozhatik s az előbb idézett megállapitás értelmében nemzetekre akkor, ha azok saját nemzeti államok kialakításának szakaszában vannak. Ismeretes az, hogy a nemzetközi jogi elismerés nem konstitutiv, hanem deklarativ cselekmény, vagyis nem az hozza létre államelismerés esetében az államot. Az elismerés tehát egy meglévő állapotból, az állam szuverenitásából indul ki, s megadása esetén bekövetkeznek annak nemzetközi jogkövetkezményei, vagyis jog a diplomáciai kapcsolatok felvételére, az elismert állam belső törvényeinek elismerése, az elismert állam külföldi vagyona feletti rendelkezés, nemzetközi szerződésekben és nemzetközi szervezetekben való részvétel joga, az elismert állam állampolgárainak birói védelem nyújtása, a saját nemzeti államáért harcoló nemzet elismerésével kapcsolatban a Korovin tankönyv azt mondja, hogy a csehszlovák, lengyel nemzetek elismerése az első világháború után bizonyos apparátus elismerését is jelentette, amely a jövő kormányok csirája volt. Nyilvánvaló tehát, hogy ezúttal 3em volt szó sui generis nemzetelismerésről, hanem a szóbanforgó nemzeteket mint államalakitó és államterületeket megszállva tartó ellenség ellen harcoló s ideiglenes bizottságaik vagy kormányaik által képviselt közületek elismeréséről. A fentiekből látható, hogy a nemzetközi jog minden intézménye, nemzetközi szerződések, hemzetközi szervezetek, diplomáciai képviselet stb. rendszere felborulna, ha a nemzetközi jog kizárólagos alanyaiként elismert államok mellettmég a nemzeteket is felvennénk. Összegezve az elmondottakat; úgy látjuk, hogy a nemzetek önrendelkezési jogát nem lehet a szuverenitással azonosítani, a szuverenitás az államnak - minden történeti korszakban az elválaszthatatlan attribútuma. Nemzeti szuverenitásról általában két értelemben esik szó: az egyik értelem az, ami Hajdú professzor elvtárs által is kifejtett történelmi előzmények következménye, vagyis az, hogy a burzsoázia az osztályuralom és az állam osztályjellegének leplezésére a nemzeti 'állam megalakításakor a szuverenitás hordozójául az uj államban az egész nemzetet tüntette fel. Innen ered több burzsoa alkotmányban is a nemzeti szuverenitásra vonatkozó kifejezés. Mint azt Vitányi elvtárs is említette, innen ered továbbá a National szó, ilyen értelmű hasaiálata is. A national nemcsak nemzetit, hanem országosat is jelent. A Nationalité, Nationality megjelölés az állampolgárságra ugyanennek a folyamatnak a következménye. A másik értelmű használata a nemzetnek ebben a vonatkozásban például a Nemzetek Szövetsége, az Egyesült Nemzetek Szervezete - melynek tagjai csak államok lehetnek - s maga a nemzetközi jog megjelölés is, melynek ugyancsak kizárólag államok az alanyai. A szuverenitás kérdésében való tisztánlátásnak gyakorlati, politikai szempontból is hatalmas jelentősége van. Az imperialista ideológiai és egyéb támadás főiránya az államok szuverenitása ellen irányul, ennek eszmejet kell tisztán tartani s ennek érvényesitéséért
