Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. szeptember 26.

- 17 hogy akaratát kötelezővé tegye mindenki számára, akire hatalma kiterjed.” Visinszkij elvtárs ezt a meghatáro- -zást formálisnak minősiti, s a következő - széles körökben ismert - meghatározást ajánlja: »a szuverenitás az adott államhatalom mind belső,, mind külső függetlenségének állapotát jelenti, minden más hatalommal szemben”. Hozzáteszi még, hogy ez azért reálisabb, mert nem az . államnak funkciói megvalósitására vonatkozó ténybeli és jogi képességéből indul ki. A•Szovjetszkoje Goszudarsztvo i Pravo ezidei 1.számában szerkesztőségi cikk foglalkozik a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Jogtudományi. Intézetének munkájában található hiányosságokkal. A cikk kifogásolja, hogy Ljevin “Szuverenitás” c. müvében a szuverenitást mint jogi és tényleges képességet tárgyalja. Ugyanez a cikk kifogásolja Ljevin munkájának azt a megállapitását is, hogy megszűnik annak az államnak a szuverenitása, melynek egész területét elfoglalta az ellenség.

A Visinszkij elvtárs szerkesztésében megjelent szovjet diplomáciai szótár a szovjet külpolitika tárgyalásánál megállapítja, hogy a szovjet külpolitika kitartóan harcol a gyarmati rezsim ellen s a gyarmatok népei és a függő területek népei számára az önrendelkezési jogot elismeri, elismeri tehát az öhálló államalkotásra való jogot. A fenti megállapításokból az a nézet szűrhető le, hogy egyfelől az állami szuverenitás nem képesség, hanem állapot, ha viszont állapot, kétségtelen az, hogy nem lehet azonos állapotúnak minősíteni az államot, és az államot nem alkotó nemzetet. Pelmerül ugyanis az a kérdés, hogy mi az a többlet, mely az önrendelkezési jogával élő és államaiakitásra törekvő nemzet számára jut akkor, ha megalkotja a szuverén államot? Vietnam népe harcol a francia gyarmatosítok ellen,hogy önrendelkezési jogát szuverén állam alakításában juttassa kifejezésre. A francia kommunisták és minden francia békeharcos e mellett még annak érdekében is harcol, hogy a francia kormány védje meg a francia állam szuverenitását az amerikai hóditők ellen. Kétségtelen az, hogy nem lehet azonosnak minősíteni a német nép harcát az egységes demokratikus Németország megteremtéséért s a gyarmatok és függő országok népeinek harcát a szuverén állam megalkotásáért.

Vizsgáljuk a kérdést a nemzetközi jogalanyiság szempontjából: Ismeretes, hogy a nemzetközi jog alanyai államok. A szovjet gyakorlat és elmélet nagy nyomatékkai hangsúlyozza azt, hogy csak államok lehetnek a nemzetközi jog alanyai. Korovin-féle tankönyv, mely - mint Hajdú professzor elvtárs megállapította - az állami, nemzeti és népszuverenitás fogalmait felváltva használja, a nemzetközi jogalanyisággal kapcsolatban ezeket mondja: "A nemzetek szuverenitására és egyenjogúságára vonatkozó marxista-leninista tanításból kiindulva a nemzetközi jog alanyának kell elismerni minden nemzetet, amely a függetlenségért harcol, amely saját nemzeti állama kialakításának szakaszában van. Az Ilyen nemzetnek joga van arra, ^iiogy idegen államokkal felvegye a kapcsolatot, idegen államokba^képviselőket küldjön, elismeré-