Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. szeptember 26.

- 12 a. / a nemzet önrendelkezési jogát;

b. / az önrendelkezési jogot az önálló állam alkotása irányában érvényesitő nemzetnek állama elismeréséhez való jogát;

c. / az önálló államot alkotott nemzet független

ségét;

d. / használatos az állami szuverenitás parafrázisa gyanánt.

Végül lehet mondani, hogy a nemzetnek igénye van a szuverénitás állapotára. Ez azonban akkor valónl meg, ha a nemzet az önálló állam alkotásához jut el.

Megállapítható tehát, hogy a "nemzeti szuverenitás" kifejezés nem önálló jogi fogalom megjelölésére szolgál, hanem több más, különböző és egymástól el is térő fogalmat értenek alatta. A jogi szabatosság érdekében helyesebbnek látom tehát mindezen fogalmaknak saját nevükkel való megnevezését és a "nemzeti szuverenitás" kifejezés használatának - jogi szövegekben - mellőzését.

SZABÓ IMKE egyetemi tanár hozzászólása;

Az a vita, amely a szuverénitás körül most itt folyik, tulajdonképen két fogalomnak, az állami és a nemzeti szuverénitásnak egymáshoz való viszonyát vizsgálja, pontosabban azt, hogy azonos-e a két fogalom, illetőleg fedi-e egymást s ha igen, mennyiben.

A magam részéről azon az állásponton vagyok, hogy itt valóban két fogalomról, de igen szorosan ösz- szefüggő, bizonyos vonatkozásban egyenesen egymás feltételező fogalomról van szó. A két fogalom külön-külön definícióját nem kivánnám itt pontosan megadni, feltételezhető, hogy ez itt ismert. Az állam shuverénitásáról elég annyit megemlíteni, hogy annak ismerjük mind belső fogalmát és a hatalom kizárólagosságával való összefüggését, s ismerjük külső fogalmát, más államok viszonyában. A nemzeti szuverenitásnak, mint a nemzet sajátságának fogalmát, Sztálin igy határozza meg; "A nemzetnek joga van szabadon meghatározni saját sorsát. Joga van úgy berendezkedni, ahogy akar, persze anélkül, hogy más nemzetek jogát sértené". "A nemzet szuverén és minden nemzet egyenjogú" - állapítja meg Sztálin. A nemzeti szuverénitás tehát a nemzet sajátsága, amelynek elismeréséért, érvényesítéséért gyakran heves küzdelmet kell folytatnia; ez esetben a nemzeti szuverénitás elismertetése követelményként jelentkezik állami vagy nemzetközi méretekben.

Ismert tételnek egyszerű megismétlését jelenti, ha megállapítjuk, hogy ezek a kategóriák, mint szuverénitás, állami szuverénitás, a nemzet szuverén!tása - történelmi kategóriák. Anélkül, hogy belemennénk annak vizsgálatába, milyen követelményként jelentkezett a szuverénitás a történelem színpadán s hogyan jelent meg az abszolút monarchia korában, annyit meg lehet állapítani, hogy mai, általában elfogadott fogalma a burzsoázia uralomra jutásával alakult ki s vált *az államjog és^a nemzetközi jog kidolgozott fogalmi elemévé. A történelmi fejlődés folyamán az állami szuverénitás a burzsoá álla-