Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1954. január 30.
- 21 J Éppen a tartalmilag azonos ezeket a szabályokat helyezte el a burzsoa jogtudomány és törvényhozás a kötelmi jog általános szabályairól szóló részben. A kari vélemény ezt perhore^zkálja. A tartalmi azonosság meglétét azonban nem tudja kétségbevonni, de az ebből eredő következményeket csupán technikai eszközökkel .nevezetesen az utalás módszerével kívánja levon- ni, illetőleg megoldani. Nem beszélve most arról, hogy a tudomány és a gyakorlat .egyöntetűen foglalt állást az utalásos rendszerrel szemben, az ezzel együttjáró .tökéletlenségek okából, - úgy látom, hogy ebben a vonatkozásban is az történt, ami az általános résszel kapcsolatban. A kari vélemény visszariadt az önmaga által választott ál- lásőont konzekvenciájának levonásától és végeredményben minden protestálása dacára döntően nem tér el a hagyományos úttól. ’ IV, Egyes részletmegjegyzések. \ 1. / Helyes, hogy a vélemény a "jogügylet" fogalmának a bu-rzsoa jogban döntő pozicióját felszámolni kivánja, de nem helyesxlhető, hogy az értékpapírokkal kapcsolatban a vélemény szövege egy mellékmondatban a regebben arra az álláspontra helyezkedik, amelyet annak idején Einert és társai képviseltek s amely az értékpapírokból eredő jogi kötelezettséget egyoldalú -jogügyletből származtatja. /33.X./ 2. / Az egyes szerződési tipusok körében helyes, hogy a vélemény helyt kivan adni a szállitási szerződéseknek. he helyes lenne gondolni a falu"és város áruforgalmi és termelési kapcsolatainak szolgálatában álló szerződéses viszonyokra is. /Különösen a beszolgáltatással, felvásárlással kapcsolatos kötelmi viszonyokra s emellett a gépállomási szerződésre./ 3«/ A kereskedelmi törvénynek valamennyi kereskedelmi társaságra vonatkozó szabályozását fenntartani, megítélésem szerint semmi ok nincs. A fenntartás csupán a részvénytársaságra vonatkozó szabályokra vonatkozhatik. V. Mindent összevéve úgy vélem, nagy bölcseség van a kari véleménynek a polgári törvénykönyvek egyik alapelveként hangsúlyozott abban a tételben /23.1ap/, mely szerint a rendszeralkotásban fel kell használnunk minden értékeset amelyet a korábbi társadalmimrendszerek törvénykönyvei fel szinrehoztak és nem szabad ki nem próbált elgondolások érvényesítésére törekedni, hanem abból az általános színvonalból kell kiindulni, amelyet az emberiség a polgári törvénykönyvek rendszerének kialakítása során korábban alkotott, illetőleg elért. Sem az általános résznek a kiküszöbölése, sem a kötelmi jognak a megszüntetése a kari véleményben nincs ke- resztülvive és nézetem szerint azt ezidőszerint nem is lehet, illetőleg nem szabad keresztülvinni. Ha azonban igy áll a helyzet, ezt nem kell és nem szabad letagadni és nem szabad oly beállításba helyezni a rendszeri felépítést mintha a szóbanlévő döntő két kérdésben minden korábbitól eltérő újítás jelentkeznék abban.
