Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

- 22

PÓLAY ELEMÉR egyetemi tanár megjegyzései a szegedi Állam- és Jogtudományi Kar Polgári jogi tanszéke nevében:

I.

A Polgári törvénykönyv rendszerének általános kérdéseit illetően három megjegyzést látunk szükségesnek megtenni:

A tervezet mellőzi az u.n. általános rész kialakítását. A tervezet indokolása e tekintetben igen meggyőző: az életviszonyokat a maguk természetességében kell megragadnunk, ezért beszélünk szerződésről, kártérítésről stb., ezek ugyanis az életben ilyenekként léteznek. Ezzel szemben az u.n. általános rész nem lehetne egyéb absztrakciók ‘gyűjteményénél. Mágis áttöri ezt az elvet a javaslat akkor, amikor a személyekről, elsősorban az emberről' a jogviszonyoktól, tehát a szerződéses kártérítési, tulajdoni viszonyoktól elvonatkoztatva szól a tervezetnek első részében.

Ha azonban arra gondolunk, hogy a szocializmusban„legfőbb érték az ember1*, az egész polgári törvénykönyv az emberért van - mint az indokolás helyesen kifejti - úgy a f.enti elvnek ezirányu áttörését mégis helyeselnünk kell. Ha azonban az ember szerepét a törvénykönyv ennyire kihangsúlyozza, úgy ennek a további konzekvenciái is levonhndók. Az ember személyének polgári jogi védelme a javaslatban sehol sem lelhető fel, holott az ember fontosságának kihangsulyo- zása ezt szükségessé teszi. Épen ezért helyesnek látszanék á személyiség polgári jogi védelméről - nem szélesebb kere- ±Ekxkax± tekben azt az MTJ teszi, feltétlenül - szólani és pedig az első résznek az ’*emberM-ről szóló cikkelyének keretein belül, ^em kétséges ugyan, hohy a kódex rendszeréből az tűnik ki, hogy az általában az áruviszonyok szabályozását kivánja megvalósítani s ezért a személyinjavak polgári jogivédelméről nem kiván e helyütt intézkedni /a szellemi alkotások szabályozását külön kivánja tartani a kódextől, külön törvény keretébe utalja azt/, ha azonban egyszer az ember személyiségét oly fontosnak tekintjük és pedig alappal, hogy ennek a kedvéért áttörjük a rendszer egyik irányelvét, akkor e kérdésben tovább is kell mennünk s a személyiség polgári jogi védelmét /név-, becsület,- képmáshoz való jog védelme stb./ még akkor is itt kell szabályoznunk, ha itt nem is áruviszonyok szabályozásáról van szó.

A tulajdonjog a rends erben külön fejezetbén nyer tárgyalást; a rendszer elveti a dologi és kötelmi jogok közti különbségtételt oly módon, hogy csak a tulajdonjogról szól, a arról az idegen dologi jogokat leválasztva a- zokat részben a tulajdon önkorlátozásaiként a tulajdonjog rendszerébe illeszti, részben pedig a szerződések rendszerébe. A *'dologi és kötelmi jogok*' kettős beosztásává vagyonjognak a burzsoá jogtudományban kialakult kategóriák, amelyek - mint az indokolás kifejti - a XVII. századra vezethetők vissza.OSZPSZK Ptk még dologi jogról szól ugyan, amennyiben a tulajdonjog mellett három-korlátolt dologi jogról is emlitést tesz, azonban a szovjet jogtudomány ma már csak_ tulajdonjogot ismer és az idegen dologi jogoknak kategóriáját elvetve felszámolta a dologi jogok csoportját. Az indokolás helyes megállapitásaihoz egy további érvvel kivánunk