Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

- 9 A fogalmi absztrakcióknak ez a módszere a német jogtudományban éppen azért tudott eluralkodni, mert a közönséges jog forrásait alkotó Digesták éppen a fogalmi absztrakciókon alapuló rendszert nélkülözték és ezért a valóság volt az absztrakciók alkalmazásával felépitett rendszer egyszerűsítő hatása. Hogy azután az ilyen absztrakciókra felépitett rendszer mennyire elszakadt a Digesták eredeti rendszerétől, ötletszerűen kiragadott példaként mutatja, hogy Windscheid a közös tulajdon feldolgozását tartalmazó néhány oldalon a Digesták 8-46-ig terjedő könyvei közül 16-nak összesen 19 titulusából vett fragmentumokat idéz. 2/

Ez a módszer a fogalmak rendszerének felépítése, megmaradt a BGB. kidolgozása során. Amikor Jhering ennek jelszavává tette; hogy "Durch sas Römische Recht, über das Römische Recht hinaus!” arra a római jogra gondolt, amely a pandek- tista tudományban már fogalmi rendszerré alakult. Ennek a fogalmakra felépítésnek bizonysága, hogy a BGB olyan fogalmakat is teremtett, amelyekre a szerkesztői nem is gondoltak, aminek klasszikus példája, hogy Sóhm felfedezte benne a G-egenstand és a Verfügung alapvető fogalmát, amelyről még Windscheidnak sem volt összefoglaló elgondolása, bár a Verfügung fogalma alá eső jelenségekkel bőségesen foglalkozott. 3/ Hógy mit szólna ezekhez a fogalmakhoz egy sirjából felkelő TJlpianus vagy -^apinianus, nem nehéz elképzelni.

Hogy ennek a módszernek mi a következménye, arról az uralkodófelfogás kifejtésének tekinthetjük, amit Andaeas fuhr fejez ki kitűnő általános részének előszavában: ”A dogmatikus kutatás csak úgy lehetséges, hogy a törvényben felállított számtalan fogalmat egymással összehasonlítjuk és közös ismérvek alapján magasabb fogalmakká foglaljuk össze, hogy ezzel az egész terület felett áttekintést kapjunk. Ez a módszer az alapja a közönséges jog fejlődésének és nélkülözhetetlen törvénykönyvünk számára, mert a BG-B más törvényeknél nagyobb mértékben állitott fel általános fogalmakat /Pl. jogügylet, szerződés/ és ruházott fel olyan jogkövetkezményekkel, amelyeket minden olyan tényállásra alkalmazni kell, amelyet ez alá a fogalom alá lehet vermi. A jognak egy o3y an előadása, amely nem jogi fogalmakból, hanem életviszonyokból és érdekekből indul kiT nézetem szerint kivihetetlen /mindenesetre keresztülvihetetlen*azokra az általános jogiételekre, amelyek a legkülönbözőbb életviszonyok közt alkalmazásra kerülnek/, ilyet tudomásom szerint eddig még meg sem kisérel- tek.

Maga Tuhr^sem minősiti ilyen kísérletnek az lnteressenjurisprudenz főképviselőjének a ”Das Recht der grossen Havarei” cimü munkáját, amelyben Heck a maga módszerének alapjait veti meg.W Heck a későbbi munkáiban is a jogtudomány feladatának a *szabályalakitás mellett a rendszerképzést tekinti.^/ Minket most éppen ez a kérdés érdekel. A rendszerezés szerinte az élet és a jog változatosságának áttekinthetővété- telét jelenti, ez pedig a rendszerfogalmak és az általános fogalmak képzésével érhető el, amelyek a közös ismérveket kiemelik és mindig továbbmenő összefogásukkal adnak-áttekinthető rendszert. Ezt valósítja meg a maga kötelmi jogában is, amikor csak a leitungsinhalt /Schuld/ és a leitungszwang /Haftung/ tárgyalása után kezd a kötelmi szerződésről beszélni /Dritter Abschnitt: Die Schuldvertrage/ 6/