Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

27. old. Az első /folytatólagos/ bekezdés utolsó mondata

elé a következőt venném fel: ”Az értékjogok járulékos jellege ezeknek oly kétlakuságát eredményezi, amelyet Grosschmid is a lovas ember képével magyarázott. Ezért is helyes azt aznotthon jelölni ki számukra, ahol főfunkciójukat töltik be. Nem állana ez az érv az u.n. önálló követelés nélkül fennálló értékjogokra. Ilyenek nélkül azonban a jogunk a telekadósságot bevezető 1927. évi XXXV. tv.-ig , érezhető hézag nélkül megvolt és a szocialista jognak hasonló formára semmiképen nincs szüksége. Még világosabb a helyzet a telki teher esetében, amely-, nek kötelmi viszony jellegét a burzsoa kor minden szakába sokan állitották és védelmezték.”

28.old. Az alaptalan gazdagodásra azt sem lehet mondani, hogy a tárgyi jog/ elismerése nélkül jön létre. így mondanám: ”.... legalábbis a tárgyi jog által nem he• lyeselten létrejött, a tárgyi jog által orvosiára szorulónak minősített állapotból....”

OO rvl A

Az u.n. kötelmi jog felépítésének kérdése az, amelyben a köztem és Világhy Miklós, valamint Eörsi Gyula között az előzetesen megbeszéltek során a legtöbb véleménykülönbség volt s ahol a megoldás lényege tekintetében létrejött egyetértés ellenére is fennmaradt bizonyos különbség az indokokban. Már egyik korábbi megjegyzésemben utaltam arra, hogy az abstractiok különösen a kötelem abstract fogalma tekintetében nem tudom Világhy Miklós okfejtését magamévá tenni. Megpróbálom a magam álláspontját kifejteni.

Ha a szocializmus jogát épitjük, egészen uj gazdasági és társadalmi viszonyokbólkiindulva. Ahhoz hasonló feladatunk van. tehát, amin ő feladatuk volt az árutermelés jogát először felépítőknek, a klasszikus kor római jogászainak. Ők is az életviszonyok szabályozására törekedtek és nem indultak ki absztrakciókból. Két évezred volt szükséges ahhoz, hogy a jogtudomány a maga feladatának megoldásában az absztrakciókat jelentős segédeszköznek ismerje fel. A módszer lényegét a legtökéletesebben Jhering dolgozta ki. Az általa u.n. magasabb jogtudomány, természettörténeti vagy teleologikus módszer a jognak a gyakorlatban könnyen és gyorsan való érvényesülését kivánja előmozdítani. Ezt úgy éri el, hogy a: jogot normális szellemi képességek mellett elsajátithatóvá teszi,

* tehát -amire mi is törekszünk- népszerűsíti. Ennek eszközei a jog kvantitatív és kvalitatív egyszerü- sitése az anyag tagolásával, egyszerű elemekre redukálásával, az anyag logikus összevonásával, szisz- tematikus elrendezésével, világos terminológiai alkalmazásával és az anyaggal való gazdaságos bánással.- Kvalitative a jog azzal válik egyszerűbbé, ha az e-- gyes részek élesen elhatárolódnak és a szabályok egymással összefüggenek.