Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

- 6 ÁO

fennálló tulajdont és hasonlókat nevez. Az Optk.-val szemben a személyiségi jogokat tagadó Savigny-Unger- géle állásponttal polemizálva rámutat a filozófiai a- lapra is, ami talán az állásfoglalásban kiindulási ponttul szolgálhatna, Igys Die 'Behauptung, dass ein solches Recht deswegen unmöglich sei, .... weil Subjekt und Objekt zuaammanfielen, zeugt von einer solchen mangelnden philosophischen Anschauung, dass darauf nicht nJáhér-"einzugehen ist? denn der erste Blick in die philosophischer Seelenlehre zeigt uns, dass die Persönlichkeit sich selber gegenübertritt, dass das momentane Ieh. sich hundertfach wendet gegen das vergangene Ich, wie es sich bis in denn letztvorgehenden Augenblick gestaltet hats der Momentaber, der zwischen liegt, ist so kurz dass er rechtlich gar nicht in Betracht kommt, /Lehrbuch III.1,-1915,-l.p./ A zárójeles hivatkozást mindenesetre el kellene hagyni, de egyébként az elaborátum egyetlen gyenge pontjának látom, hogy a személyiségi jogok kérdését nagyon sommásan intézi el.

Rém vagyok meggyőződve, hogy az imperializmusnak nem alakulhatna ki adrequat magánjogi rendszere. Kodex még. nincs. Talán a most .készülő francia uj Code elárul egyetmást. Az általános rész körüli sikertelen vivódás jellegzetes. /Megcsinálták, azután elejtették/. Az 1942-es olasz Codice a római impérium szellemében fogant, de vannak érdekes vonásai. A német Volksgesetzbuch bevezető rendelkezései, amelyekről a Közjegyzői Közlönyben Írtam annak idején elég éles cikket, tipikusan imperialista, amikor a jogokat a német népre állítja be és valósággal a ius civile és ius gentium közötti megkülönböztetésre épit* Más kérdés, hogy ennek mi lett volna a rendszerbeli kihatása, ha ilyen egyáltalán lett volna. ‘Schlegelberger a codex felrobbantására törekedett, de megbukott aználláspontjával. Eedemann - a másik atyamester - előkészítette a közvéleményt, hogy a készülő nácikodexben a stabilitás bizonyos fokával fog találkozni. Rém tudom nem tartozik-e a kérdéshez a Burkhardt rendszere, aki a jogok négyes felosztására építi a rendszert:Verfassungrechte- Verhaltungrechte, Zwingendes - Nichtzwingendes Recht és a cselekvőképesség szabályait a Kompetenzregeln sorába utalja. Azt hiszem annyit mégis lehetne imperialista jelenségnek bemutatni, hogy a nézetek a korábbinál nagyobb szétesést 'mutatnak és az imperializmus önálló rendszert azért nem alakított ki, mert az olyan szilárd alapelvek, aminők egy törvénykönyv létrehozásánál nélkülözhetetlenek, egyenesen kellemetlenek lennének neki. Ezért az imperializmus nem a rendszeralkotás és kodifikálás korszaka. Nem uj rendszert nem hoz, ahogy az elaborátum mondja, hanem nincs neki rendszere és nem is lehet.

A 16. oldal alulról'8. sorával szemben arra a megállapításra jutottam, hogy a szovjetorosz ptk.-ból^ a családjog kihagyása nem jelenti még a családjog ónálló joggá válását,“hanem pontosan annyit, mint a házassági köteléki jog kihagyása a magyar tervezetekből*