Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1952. december 17.

ggaázláállíthogy eldobja a zászlót, £őrsi pedig a burzsoázia és a ©igyar jogtudomány közé egyenlő a égi jelet tesz, asinak túlzott voltéra még rá fogok térni*

azt hiszem, ez a bizonyítás még akkor se© fog ei- kerülni, ha az Imperializmus korszaka alatt Magyar©rszágon csak a Korthy-korszskot értjük* De nem állítom az ellenkezőjét sem annak, amit Sörei bebizonyitani kivan. Csupán a feladatot látom annak megvizsgálásában, bogy a zászló eldobásának folyamata a Jogtudományban hogyan haladt előre a Korthy-korazak alatt és vájjon csak az utolsó években is elkövotkezetb-e, hogy a zászló csaku&yaa minden késből kiesett* Meg kell még vizsgálni, mit lehet nemzetinek és demokratikusnak tekinteni egy olyan korban, amikor a zászló felvételére hivatott kommunista párt közvetlen célja a párt legalitásának kivívása és az errs irányuló kísérlet is Hékosi-pert eredményez*

' eldöntendő kérdés, vájjon a fasiszta korban fel kell-e emelni a "haladó" jelzőhöz megkívánt mértéket a jogásszal szemben, vagy épen a kcssmunista pártok világszerte érvényesülő takatikájával összhangban az a mélypont, amelyre a szabadságjogok a fasiszta korszakban süljedtek annak msgáll&pitágára vezethet, nogy kisebb célokért való küzdelmet, kisebb célok megválóállásáért szolgáló véleményt is haladónak lehet tekinteni. Egyetértek iáörsivel abban, bo y ezt a kérdést legfeljebb emberek, őe nem nézetek tekintetében lehet liberálisan kezelni, emberek jóakarata feletti Ítélkezés pedig nem tartozik a kérdéseink körébe*

A aérték leszállítása utján felduzzasztanénk a fasiszta korból eredd haladé hagyományok tömegét,mégpedig olyan elemekkel, amelyek a korábbi időből eredd, valóban haladó hagyományokkal szemben a reakciós jelleget első pillanatra elárulnák. Amellett azonban az elmondottak is érvül szolgálhatnak, ho^y az imperialista korszak jogtudományát sem lenne felyea finden további Vizsgálódás nélkül elvetni*

6*/ A most elmondottak után nem maradhat megemlítés nélkül Bég sgy probléma. 190% vagy még 1 kább 1917 óta világos a haladás útja* Ka a kommunista pártok progra&mja pontoa tájékoztatást is nyújt arról, hogy az ©>iyes államokban a gazdasági és társadalmi viszonyaikhoz képest melyek azok a célok, amelyekért való küzdelem a haladás vonalába esik*

Sem igy van ez a XIX*századra nézve, különcsen ar- ra az Időre, amikor a magukat szocialistának nevező pártok kőzett