Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1952. december 17.

ie lényegee programbeli különbségek róttak és nem lehetett tudni, hogy ezek közül »elyhk esik valóban a haladás helyse rónaiéba# Azt hisse® ex ónban, hegy ebben a kórban még könrr*ob- ben eXlgezith&t bennünket sz, amit az 1905 été ni éllepstra nősre Hérái József nyomán felhozta*# A' szocialista pártok közti különbségeit ne® roltaJc olyan messzire hatóak, hegy a ounkázEosgaá. Eon kirül élló tömegek lényegesen eltérő magatartását tekintették rolna a maguk céljai szempontjából haladónak# Ebből pedig körethez ik pl# az, hegy ha ralaki Kautekyt tekintette az igazi szocializmus képTiselöjének abban az időben, amikor a sunkásross- gain® szempontjából a renegát rolta nár le Tölt leple ara, még

nem jelenti, hogy a saját, a munkásmozgalom keretein kirül kö\ ■ ...

retetrt nézetei aetsrlképen nem lennének haladónak tekinthetők#

7#/ Végül szeretnék néhány megjegyzést tenni a jogtudományban képriaelt nózetekröl és azok értékeléséről#

Kern tudok egyetérteni fóréiról abban, hogy ha egy Jogrendszer jellegénél fogra reakciós, akkor annak a műrelése is csak reakcióé «zellemü lehet, kiréve a reakciós jelleg lelep* lezését, sasi adott körülmények közt csak rész le tered mények tekintetében lehetséges, mert ennél többet as elnyomók nem tűrhet nek#

Hézetem szerint épen a kem&unista párt körétben már telített taktikájának alapgondolat© az, hogy a haladás útját minden körülmények közt lehat találni és épen az erre nyit* ra élló lehetőségek tágaké ra^y ssükebb köre szabja »eg, ho*:y mikor és hol lehet a haladótól többet is mikor kevesebbet köre telni#

De az Sörei álláspontja bizonyos magyarázatát is ? ja annak, hegy bizonyos körökben a jogtudomány minden eredné» ra lóban részleteredményekben nyilatkozik &#g9 Yügy haladó momentum okát csak & részlstexednényckben lehet felfedezni# &rof 8 ehald Béni a házassági történj szerkesztésében való réaerét le után a legmsradandóbbat a íbiszetekben alkotta, ez szerző neki na^y tekintélyt# E »űrének két kötetében, amöly^2.898-bf és 1900-ban jelentek meg, valóban a részlst^redstények hatalr tömegét találjuk# A hat evrel később, az előadásai gyorsíró feljegyzései nyomán kiadott jog sabálytanéban azonban a jog általában csapongó fantáziára! elmélkedik és e müvében, raJ a Borthy-korezakban kiadott Sferbdczi éa angol jog c# fejt* már eokát lehet találni, ami miatt Gros scheidet nem lehet Iában haladó jogtudósnak tekinteni# Ez a magyarázata azubá