Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1952. december 17.

kitóséban tersn*s*etesen szüksége« lenne sí megbírált korszak jogi irodalmának nagyon sail es körű. és nagyon alapos iíRsmit® Í3t sé^ pedig szintén a többi rónaiakkal párhuzamba állitre* 5*/ A TAglegeg állás foglaláshoz szükségéé előkérdések aegoidáeát nekünk »agunknak kell megtalálnunk és ebben nem támeai- kodratunk a*oknak »ás oréz Agákra vonatkozó még oly zseniális meg­oldásaira sen* Méta lehet különösen Sztálin elvtérs zseniális ma­gyaráz étét arról, hogy minő gazdasági é© történeti tényezők ered­ményeként győzött a szocialista forradalom a vi légtört éne leidben először Oroszországban, egjezaröen átültetni a magyarországi hely­zetképre# Már csak azért sem, mert Magyarország nem az első ország volt, ahol a proletárforreda los? győzött, tehát a győzelembe» rújf* sokkal kevesebb előfeltétel megléte is elegendő volt, de még asért sem, mert ez az eljárás épen a marxizmus álláspontja szerint me­rőben tudománytalan lenne, hiszen előre kitűzött tételek beiazo- 1 . * láse végett igyekeznék adatokat összehordani# Az alábbiakban há­rom kérdéshez szeretnék bizonyos adalékokat fűznii a/ a »agyar gaz­dasági alap kérdés éhest b/ a :j ogtud «hánynak a anuikássoe^alfti célok­kal való kapcsolatéhoz* c/ a jogtudomány körében kialakult nézetek kérdéséhez# 4*/ általában abból szoktunk kiindulni, hogy a magyar gazdasági alap a felszabadulás előtt az imperialista kapitalizisus szakaszában volt, ©öt »ár m elad világháborút me&előaő időben is & kurzeoe szemlélet, ha bizonyos feudális elemek segkisőléee tr,el­lett is, jéréazben közvetlenül imperialists vonásokkal valósult x^g# üörsi 13#pontja az Imperialist» jelleg kezdő* ét kb. 1890-re teszi# Ízzel szerben nem lenne helye© teljesen figyelmen kivűl hagyni bizonyos tduáteket, amelyek arra mutatnak, hogy bizonyos Imperialist« jeliegestsaségek a gasdaségi alapból, e kor jogi­ból hiányoztak# Beck Salamon körre fóré tuma utalt arra, bogy a XXX*ssásad második felében felkerült, de meg nem valósult törvény- j a vas 1 abofc£*tttd o® á ny os művekben felkerült, de a l-corainyiet vészé­ről elzvMChtftt reformgond öletek sorában sok haladó hagyományt Le­het felfedezni* Éz igaz, de egy bizonyos időtől kezdve ez imperi­alista fejlődési s2ekba lépett nyugati államokból importéit jel­legzetesen imperialist® reformgondolatok I? hasonló sorsra Jutnak és ezeknek az esetében már távolról sem lehat sző haladó hö*yo- ményról, honám a magyarázat az lehet, hogy a magyar gazdasági alep nem lépett a fejlődésnek abba ©z im erialists szakaszába, vagy nem olyan ©értőkben lépett abba, hogy a reformgondolatokát

Next

/
Thumbnails
Contents