Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)
1952. december 17.
a maga ssolgolatéba tudta volna állítani« Erre példák a takarék- pénztárakról szóló agyontérgyalt, de meg nem valósult javaslat, öagy Ferenc szövetkezeti Javaslata, e törzscröklés meg nem valósult gondolata, amely a föld Öröklés írtján való elaprózódásáét a ezzel a mezőgazdasági lakosság elproletarizálódásét lett volna hivatva meggátolni* Ide tartozik a H^g|^p-Uorszatoak is néhány fontos imperialista Jellege ellenére,épen imperialista Jellege folytán meg nem valósult Javaslatai a részvényjogi, a szövetkezeti, a kartelj ogi, a biztosítási ^raslat stb* Fogyatékos gasőa- ségtudoeényi ismereteim mellett u^y látom, hogy a magyar gazdasági életben voltak bizonyé* tünetek, amelyek az ispíria lista jelleggel nem egyeztek, viszont bizonyos jellegzetesen imperialista "tünetek hiányoztak» Ilyennek látom* 1«/ Hiányoznak a részvény társaságok aagaa osztalékai* Jóformán hiányzik az a réteg, amely munka nélkül a birtokában lévő részvénytömeg osztalékjövedelméből lenne képes megélni# á részvénytársaságokban is inkább feudális szellem uralkodik, a fő részvényesek a részvénytársaságot pavrimoniuffikt>nt kezelik és jól fizetett vállalati állásakbsn helyezkednek el* 2*/ Hiányzik a vállalatok közti imperialista Kyil- koe verseny* kz ágyasait Izzó simán állítja le a Just-izzó termelését, a cukorkartell pedig mér a megalakulás stádiuméban leállítja itkm a konkurrens vállalkozásokat, ami annál könnyebben ffie^y, mert az uj alapítóknak nines is más célJak, mint találni valakit, aki viszont megtalálja a káros szándékukról való lebeszélésük legalkalmasabb eszközeit* 3*/ Azok, akik as iparban - nem osztalékjövedelemből, hanem t&ntieme-feől és "munkabér"-b31 - meggazdagodtak, tőkéjüket mm az ipar továbbfejlesztésére és újabb ipari profitforrások megnyitására fordították, hanem földbirtokot szereztek ée nagyon jólesett nekik, amikor a feudális nagybirtokosok érdekközösségébe befogadták őket* íz természetesen lonye^esen tompította az agrár-merkantil összeütközéseket*. 4*/ ízt hiszem az iparból származó legnagyobb magyar jövedelmek msk is e»ak csekély töredékét jelentik annak a profitnak, ami a vezető imperialista állas; okban egy—egy élenjáró nepytőkésnek jut* Külső szemlélő megáilapitására is tiVitkozhatom* Wilhelm Röpke Öesellschaftskrizis der Oegentvart c# harmadik utas könyvében az. imperialista kai italizmust a búi zsoarendszer Ütőér** elmesxeeedéaének nevezi, amit a proietérferradalom apoplexidja követ* íz a me&éllopitása h*Iyss is úgy értelmezve, hogy a pro- letérforradalom csakugyan a tőkés kizsákmányoló rendszer halálét