Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1952. december 17.

nUmlor&zky Jnóre hozsássá lége.

ft felszabaduló® előtti áll«»- ea jogtudományunk értékelésihez«

1#/ Igen lényeges különbséget látok a haladó ha gy bánjak kutatása és? ft felszabadulás előtti álla©- és jogtudományunk egészében és részleteiben való értékelése, mint feladatok közt« A haladó hagyományok kutatása során ugyanis viszonylag könnyen juthatunk egye« olyan feltétlenül helytálló részIstac&áliaiitásokhoz, amelyek a további hasonló munkát elvi alapjuknál fogva lényegesen megköny- nyitik« Ez a könnyítés állhat abban, hogy könnyebbé válik más haladó h>sgydm&nyok felfedezése, de állhat negativ irányban hatva abban is, hogy felismerhetővé teszi a reakciós, vagy egyébként heladónak nem tekinthető elemek felismerését is* Ezzel szén:ben a jogtudoa&ity értékelése nem végezhető bizonyos általános irányelvek, általános ért ókit életek felállítása nélkül, amelyek az egyesre vonatkozó Ítéletnek már prejudlkélnsk« kutatja ezt az is, hegy Sorsi Gyula docens elvtárs referátuma is több ilyen általános tételt állít fel,

Így azt, hogy a felszabadulás előtt kispolgári gondsíkosésunk volt /2*p«/, hogy az e&yre rea^cióasbb tartalmúvá vált jog művelése s . vedül a reakciós tartalom leleplezése esetében lehet haladó, ilyet pedig a megfelelő időszak csak résslotkérdéeekbec tűrhetett« /*«p«/ 2*/ Azt hiszem, begy épen az említett jellegű vezérelvek felállítóeéban «ufcshóznak olyan súlyos nehézségek, «melyek ellene szólnak nem annak, hogy © kérdéssel foglalkozzunk é® az értékelés kérdésében bizonyos álláspontokat elfoglaljunk, hanem annak, hegy a. legközelebbi jövőben kialakuló álláspontokat egyszersmind ve ^érvénye eskü1•a távolabbi jövőt ,n egyedül helyesnek tekintendő ««inór^ört^kűi is elfogadjuk« A nagen résziről ily*n irányelvek felállításától azért itíetvnk#d©m 6e «tart nea tudnék az tőrei által mér felállított irányelvek tekintetében - akér pozitiven, akár negativen — végleges álláspontot elfoglalni, mert az ehhez szükségéé történeti, föl*?g gazdaságtörténeti, mnkásnozgslci előkérdéseket, azt a kérdést^, hogy a magyar gazdasági alap melyik időszakban milyen fejlődési fokon állott ás est es alapot mikor,'hegyen tükrözte és szolgálta a jog, ne? laton eléggé tisztázotta^nak« : ár pádig ennek a három vonalnak synchanletikus sse^lélate teszi csak lehetővé, ho^y m-H Ítéljük e-y jogtudós bizonyos időpontban kifejtett nézetének positiv vagy relativ értékét« A végleges álláspont kialakft-