Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1952. december 17.

- 5 ­BOLGÁR ELEK egyetemi tanár sok tekintetben egyetért Nizsalovszky elvtárs fejtegetésével. Utal ugyan a nagy nehézségekre, amelyek a haladó hagyo­mány megállapitasának ismertető jeleit különösen jelzik, de mégis a példákból, amiket felhoz, és az egész felépítésből, a gondolatmenetből azt látja hogy mé^ mindig nem helyes fontosságában ismeri * fel a kérdést. Amire Nizsalovszky Endre gondol, az nem fo^alommeghatározása annak, hogy mi a haladó hagyomány, hanem ismertetése mindazoknak a históri­ai előfeltételeknek, amelyeknek alapján a meghatá­rozás lehetséges. Azt hiszi, hogy Eörsi elvtárs munkája megérdemli, hogy kiinduló pontnak tekintsük a további és elmélyültebb feldolgozáshoz. Ha példá­kat hozunk fel a nehézségekre, a haladó hagyomány­nak felületes ismertetéséhez, akkor látjuk milyen nehéz kérdéshez láttunk hozzá. A kérdés szinte meg­oldhatatlan akkor, ha nem állapítjuk meg a kiinduló pontot, a szempontokat, hogy mire tekintünk a hala­dó hagyomány megállapításánál: az embert nézzük ma­gát, a személy fejlődését, működését, vagy azt,hogy minek az alapján hozzunk Ítéletet róla. EÖrei elv­társ véleménye, hogy valamiképpen meg lehet hatá­rozni a haladó hagyomány fogalmát. Beck elvtárs sze­rint pedig azt meg kell határozni. Ki kell mondani, hogy milyen alapon minősítünk valakit haladónak, a dolog nem egyszerű, mert magának a fogalomnak a bel­ső és mélyebb ellentmondásait kell felszínre hozni. Azt hiszi, hogy a kérdés megoldásához a dialektikus módszerrel foghatunk hozzá, amit egyébként nem lát sem a referátumban, sem a hozzászólásokban. Fenntartja, hogy a kérdést történelmi ala­pon a jog és történet viszonyának keretében lehet megtárgyalni. DIENES LÁSZLÓ elvtársat meglepték Nizsa­lovszky elvtárs előadásában a Groschmidtről mondot­tak. Azt mondotta, hogy Groschmidt az első könyvé­ben olyan kategóriákat fejlesztett ki, amelyek ma is fontosak. Kérdezi, nem kell-e felvetni, hogy ezért haladó hagyománynak tekinthető-e. Aristoteles logikája olyan nagy tett,^ amely a tudományt nagy lé­péssel vitte előre, ma mégsem tekinthető haladó ha­gyománynak. Csak korához képest haladónak. Összeza­varjuk azt a két szempontot, hogy előre vitte-e a tudományt, vagy haladó hagyomány-e. Ha ezt nem vá­lasztjuk szét, a kérdés összefonódik és a megítélést történeti szempontból megzavarja. Nemcsak a tudomány­ra, de a művészetre, költészetre, a többi kulturális ágazatokra is ezt kell válaszolni. Egyetért Bolgár elvtárssal, nem lehetünk merevek, dialektikus kri­tériumot kell felállítani. SZaBÓ IMRE egyetemi tanár nem ért egyet Nizsalovszky elvtárssal, akinek aggályai ugyan bi­zonyos fokig jogosak. Osztja, hogy a kérdés nehez. Az aggályok arra irányulnak, hogy ma még nem tudunk ebben a kérdésben állástfoglalni, meg kell várni a s~c

Next

/
Thumbnails
Contents