Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)
1952. december 17.
- 5 BOLGÁR ELEK egyetemi tanár sok tekintetben egyetért Nizsalovszky elvtárs fejtegetésével. Utal ugyan a nagy nehézségekre, amelyek a haladó hagyomány megállapitasának ismertető jeleit különösen jelzik, de mégis a példákból, amiket felhoz, és az egész felépítésből, a gondolatmenetből azt látja hogy mé^ mindig nem helyes fontosságában ismeri * fel a kérdést. Amire Nizsalovszky Endre gondol, az nem fo^alommeghatározása annak, hogy mi a haladó hagyomány, hanem ismertetése mindazoknak a históriai előfeltételeknek, amelyeknek alapján a meghatározás lehetséges. Azt hiszi, hogy Eörsi elvtárs munkája megérdemli, hogy kiinduló pontnak tekintsük a további és elmélyültebb feldolgozáshoz. Ha példákat hozunk fel a nehézségekre, a haladó hagyománynak felületes ismertetéséhez, akkor látjuk milyen nehéz kérdéshez láttunk hozzá. A kérdés szinte megoldhatatlan akkor, ha nem állapítjuk meg a kiinduló pontot, a szempontokat, hogy mire tekintünk a haladó hagyomány megállapításánál: az embert nézzük magát, a személy fejlődését, működését, vagy azt,hogy minek az alapján hozzunk Ítéletet róla. EÖrei elvtárs véleménye, hogy valamiképpen meg lehet határozni a haladó hagyomány fogalmát. Beck elvtárs szerint pedig azt meg kell határozni. Ki kell mondani, hogy milyen alapon minősítünk valakit haladónak, a dolog nem egyszerű, mert magának a fogalomnak a belső és mélyebb ellentmondásait kell felszínre hozni. Azt hiszi, hogy a kérdés megoldásához a dialektikus módszerrel foghatunk hozzá, amit egyébként nem lát sem a referátumban, sem a hozzászólásokban. Fenntartja, hogy a kérdést történelmi alapon a jog és történet viszonyának keretében lehet megtárgyalni. DIENES LÁSZLÓ elvtársat meglepték Nizsalovszky elvtárs előadásában a Groschmidtről mondottak. Azt mondotta, hogy Groschmidt az első könyvében olyan kategóriákat fejlesztett ki, amelyek ma is fontosak. Kérdezi, nem kell-e felvetni, hogy ezért haladó hagyománynak tekinthető-e. Aristoteles logikája olyan nagy tett,^ amely a tudományt nagy lépéssel vitte előre, ma mégsem tekinthető haladó hagyománynak. Csak korához képest haladónak. Összezavarjuk azt a két szempontot, hogy előre vitte-e a tudományt, vagy haladó hagyomány-e. Ha ezt nem választjuk szét, a kérdés összefonódik és a megítélést történeti szempontból megzavarja. Nemcsak a tudományra, de a művészetre, költészetre, a többi kulturális ágazatokra is ezt kell válaszolni. Egyetért Bolgár elvtárssal, nem lehetünk merevek, dialektikus kritériumot kell felállítani. SZaBÓ IMRE egyetemi tanár nem ért egyet Nizsalovszky elvtárssal, akinek aggályai ugyan bizonyos fokig jogosak. Osztja, hogy a kérdés nehez. Az aggályok arra irányulnak, hogy ma még nem tudunk ebben a kérdésben állástfoglalni, meg kell várni a s~c