Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1952. december 17.

sek tekintetében a szovjet irodalomban is sok a megoldatlanság. Hiányolja, hogy a jegyzet nem emliti, hogy a burzsoá irodalom miért mellőzte az a lapelvek tárgyalását. Ugyancsak reá kellene mutatni az alapelveknek a szocialista demokratizmus elvével való összefüggésére. Az egyenlőség elvét az alapelvek közül be kellett volna iktatni, viszont az anyagi igaz ság alapelvi minősége vitás, amely kérdést a jegyzet nem is e helyütt tárgyalja.

Az igazmondás helyett a jóhiszemű felvételt kellett volna az alapelvek közé iktatni. A népi demokrácia jogrendszerének az alapelvekre vonatkozó álláspontjára utalni kellett volna. A biró visszahívhatósága ne a birói szervezettel kapcsolatban tárgyaltassék, hanem az alapelvek során. Az alaposság kifejtése terjengős, aránytalan is,a közvetlenség rovására megy.

BECK SALAMON egyetemi tanár, mint a jegyzet szerkesztője közli, hogy az anyagi igazság alapvető fontossága miatt ennek tárgyalása az elhangzott kívánság értelmében a jegyzet elejére került. Az egyes felszólalásokra részletes megjegyzést nem tesz, csak utal arra, hogy a szerzők a megjegyzéseket fontolóra fogják venni.

Többek hozzászólása után DÉKÁN megállapítja, hogy az alapelveknek a források szerinti /Alkotmány, Polgári perrendtartás/ felosztása nem helyes, a polgári perrendtartás alapelvei is az Alkotmányban gyökereznek.

Tekintettel arra, hogy a jegyzet további fejezeteihez hozzászólás nem volt, a DÉKÁN a napirendi pont tárgyalását lezárta.

A 3*/ napirendi pont tárgyalására rátérve Dékán megjegyzi, hogy a jogtudomány egészét érintő kérdésnek kari tanácsülésen való megvitatása kísérlet arra, hogy helyes-e ilyen anyagot ilyen formában tárgyalni. Szabó Imre, Beck Salamon és Eörsi Gyula elvtársakat kéri, hogy a vita eredményeit foglalják össze és hozzák a jogi élet nyilvánosságára, segítséget adva ezzel az egyetem körén kivül is a j ogtudománynak.

EÖRSI GYUI^a docens megemlíti, hogy a meghívóban közölt cim és az előadása cime különböző.

Beck elvtárs korreferátumában helyesen látta a különbséget. Az anyag célja az volt, amit a referátum cime tartalmaz és nem a kari ülés tárgysorozati megjelölése. az anyag összeállítására vonatkozóan helyesnek tartja a hozzászólások figyelését, és azt, ha a hozzászólók az általuk elmondottak lényegét Írásba foglalják.

,NIZSaLOVSZKY ENDRE egyetemi tanár tes^i meg hozzászólását. /A hozzászólás"szövege a jegyzőkönyv melléklete./