Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)
1952. december 17.
ECKHaRT FERENC egyetemi tanár jogtörténeti szempontból tesz megjegyzéseket, a jegyzet történeti része több vonatkozásban ellentétes a magyar jogtörténet tanításaival, és az újabb kutatási e- redményeknek sem^felel meg. A jog felápitményi jellegére való utalás kapcsán megjegyzi, hogy a°jegyzet, félreértésre adhat alkalmat, mintha a felepitményi jelleg a kapitalista korhoz kapcsolódnék". Kétségtelen, hogy a feudális korban is a jog felépítmény. A megyei-kuriális rendszer sasibesitésé- nél a társadalmi fejlődésből kellett volna kiindulni. A megyei bíráskodás rendszere a nagybirtokos osztály túlkapásai elleni osztályharci eszköz volt, amellyel már a vegyesházbeli királyok kora előtt is találkozunk. A mandátumra vonatkozólag megjegyzi, hogy azok nem egyes perhez fűződő cselekmények, hanem általános utasítások voltak. Erőltetett, hogy a királyi tanácsadóknak a bíráskodásban való részvételére úgy mutat rá, mint a mai népbiráskodás előzményére. CSIZMaDIa ANDOR docens a jegyzet III.fejezetéhez hozzászólva rámutat, hogy az"uj polgári eljárási jogi jegyzet kétségkívül a jegyzetek élvonalában áll. Ennek ellenére a jegyzetben még találhatók nehezen érthető részek. A történeti események értékelése nem mindig helyes. Ezeket részletesen felsorolja. Hibája a jegyzetnek, hogy keveset foglalkozik az 1843.évi forradalmi átalakulásokkal és meg kellett volna emliteni a Tanácsköztársaság eljárási jogát. Nem eléggé tárgyalja a jegyzet a burzsoá törvényeket és a burzsoá eljárási jog birálatát. Javasolja, hogy a szerzők a következő évi jegyzeteknél ezt a követelmémt tartsák szem előtt. t/ MARTON GÉZA egyetemi tanár hiányolja, hogy a jegyzet a római perjogról hallgat. BECK SALAMON és VINKLER JÁNOS egyetemi tanárok közlik, hogy a tavalyi kritika kifogásolta a római perjogra való kitérést. BEÉR JÁNOS dékán összegezésül megállapítja, hogy a történeti rész megrövidítendő és főként a feudális és burzsoá korra kell visszanézni, A jegyzet IV.fejezetéré áttérve NÉVaI LÁSZLÓ egyetemi tanár utal arra, hogy ez a fejezet a perjog legfontosabb része. A tárgyalás terjedelme megfelel a téma fontosságának és a kidolgozás is a jobban sikerültek közé tartozik. A szocialista perjogtudomány frissebb eredményeit is hasznosítja a neveles szempontjából. Az alapelvek beállitandók a polgári szabadságjogok elvi kereteibe. Elismeri, hogy e kérdá- 3 -
