Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)
1952. november 5.
nyi munka, megjavításával kapcsolatos probléma a programmok ügye. Tanszékeink nem látták eléggé, hogy a programmok kidolgozása komoly segítséget fog adni az oktatási munkához. Pedig a viták adják az alapot arra, hogy tudományos alapot kapjunk az oktatási munkához. Erről beszélt Darvas elvtárs is. Látszott a programútokon, hogy nem eléggé érvényesül a gyakorlattal a kap- ' csolat. Ezért nagy hasznot jelentett a programmvitá- kon a gyakorlati szakemberek részvétele. A programmok készítésénél tapasztalt hiányosságok közül meg kell még emliteni, hogy nem mindig érvényesül kellően a politikai-erkölcsi nevelés kérdése, és a programmok nem mindig .épültek a marxizmus-leninizmus alkalmazására. A programmviták eredményeit a kari tanácsülés elé fogja hozni. A vizsgarendről szólva bejelenti, hogy a múlt tanácsülésben hozott határozat alapján a közoktatás- ügyi miniszterhez felterjesztést intézett a politikai gazdaságtan két féléven át történő oktatására, a munkajog és az államigazgatási jog tárgyból a félévi beszámolók helyett vizsga tartása ás a speciálkollégiumokból való vizsgák érdekében. A minisztérium álláspontja szerint a politikai gazdaságtan két féléven át való oktatása túlterhelné az esti tagozat hallgatóit. A munkajog és az államigazgatási jog tárgyakból a félévi vizsgák^szintén túlterhelést idéznének elő, mig a speciálkollégiumokból a hallgatók munkája alapján lehet osztályzatot adni. A minisztérium nyomatékosan fel- hivta azonban a vizsgáztatók figyelmét, hogy a régi rendszerű szigorlat nem azonos az uj rendszerű vizsgákkal, mert a vizsga jellegének is meg kell változni. Az egyetemi munkával szoros összefüggésben jelentkezik a hallgatók és nevelők viszonyának a megjavítása. Törekedni kell, hogy a tanárok és hallgatók között komoly, elvtársias viszony alakuljon ki. Foglalkozott az értekezlet a módszerbeli kérdésekkel is. A módszerbeli kérdések iránt Karunkon is megnőtt az érdeklődés. Egyes karokon szép eredményeket értek el a Felsőoktatási Szemle tanulmányozásában. DEKÁN beszámol arról, hogy az értekezlet után sok hozzászóló volt, ami mutatja az egyetemi oktatásnak azt az előre felé való haladását, amelyet Darvas elvtárs is emlitett. Javasolja végül, hogy a tárgyhoz a Kar tagjai a 3./ napirendi pont után együttesen szóljanak hozzá.- 5 A 3./ napirendi pontban KÁDÁR MIKLüS egyetemi tanár ismerteti a kormány határozatát az oktatók munkaviszonyának és Vérrendezésánek kérdéséről. Rámutat arra, hogy a Párt és a kormányzat nagyra értékeli a tanárok munkáját és ezért komoly segítséget ad az e- gyetem dolgozóinak a szocializmust épitő munkájához. Ezután ismerteti a tudományos dolgozóknak az elmúlt rendszerbeli helyzetét. Példaszerűen bemutatta, hogy az imperialista államokban a tudósokat ás a tanárokat
