Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)
1952. november 5.
(- 4 büntetőjogi tanszék keretébe tartozik, KÁDÁR MIKLÓS egyetemi tanár tisztázandónak tartja a tanszékre szóló kinevezések kérdését, Ő Móra Mihályt a büntető eljárási jog és az összes többi tanszéki munkák elvégzésére alkalmasnak tartja. Előadja, hogy amikor a referátum elkászitésére a megbizást megkapta, annak feldolgozására az idő rövidsége miatt már nem volt mája,. BEÉR JÁNOS dékán több hozzászólás után megállapítja, hogy helyes, ha a felvetett kérdéseket rendezzük és Ígéri, hogy azokban a minisztériumban el fog járni, MARTON GÉZA egyetemi tanár szerint az uj szervezeti szabályzatban ki kellene térni arra, hogy a Karnak milyen tanszékei vannak, , DÉKÁN megállapítja, hogy a Kar tagjai általában helyesnek tartják Móra Mihálynak a büntetőjogi tanszékre beosztott egyetemi tanári kinevezését azzal, hogy a büntető eljárási jogot adja elő. Bejelenti, hogy ennek megfelelően felterjesztést intéz a Rektoihoz, hogy a büntetőjog I.számú tanszékre beosztott egyetemi tanárként Móra Mihály kapjon kinevezést azzal,hogy feladata a büntető eljárási jog tanítása lesz. A napirend 2../ pontjának megkezdése előtt Móra Mihály visszatér a tanácsterembe. A napirend 2,/ pontjában BEÉR JÁNOS dékán ismerteti a közoktatásügyi minisztériumban 1952.október ?4-sn az egyetemek rektorai, dékánjai és a felsőoktatási tanintezeTek vezetői, valamint ezen inté zmén?,» ek part- es szakszervezeteinek •bitkárai előtt az okVatás kérdéséről tartott értekezlet anyagát, DÉKÁN Darvas József közoktatásügyi miniszter elvtárs előadása nyomán ismerteti a felsőoktatási munkában tapasztalt nehézségeket. Rámutat arra, hogy az oktatásban a politikai felkészültség színvonala elmaradt s az általánosan tapasztalt hibák a Párt Központi Vezetőségé határozatának be nem tartása és hiányos végrehajtására vezethetők vissza. A hallgatók egy részénél népi demokráciánk nagy eredményeivel szemben közömbösség tapasztalható. Alacsony a hallgatók kulturális színvonala és általános műveltsége. Még mindig felüti fejét‘az idealizmus, a kozmo- politizmus, a vallásos nézet s az egyetemi munka általános lebecsülése is. Pedig a'felsőoktatás célja, hogy kommunista erkölcsű és világnástü szakembereket neveljen. E cél elérése érdekében igénybe kell venni a marxizmus-leninizmus tanszék segítségét. A tanulmá
