Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1953. április 15.

- 9 technikai értelemben a tanulási módszerekben semmi segitséget a hallgatóknak. A kezdeti nekilendülés után teljes szünet következik és a vizsga előtt rohamtanulás tapasztalható a levelezőhallgatóknál. A módszeren kivül a konferenciák és az instruktorok kérdésében sem tettünk semmit. Nem vizsgáltuk meg, hogy eléggé rugalmasak vagyunk-e a levelezőoktatásnál. Sok olyan elvi módszertani probléma van, amellyel még nem foglalkoztunk. Nem kell-e a konferenciákat másként megszervezni, nem lenne-e helyes egy-két konferencia helyett előadáson résztvenni stb. A pesszimizmusnak a passzivitás az oka. Azt várjuk, hogy a hallgatók eljöjjenek ide és lemérjük, hogy jó vagy rossz felkészültséggel jönnek el. Javasolja, hogy a FOM-mal együttműködve a Dékán vitassa meg a levelezőoktatás módszertani kérdését.

NÉVAI LÁSZLÓ egyetemi tanár szerint - a feljegyzéssel összhangban - a tanulásra kijelölt 2o óra sok.

Az a megállapitása, hogy az anyag is sok, még a 2o órá- ► hoz is.

NIZSALOYSZKY ENDUE egyetemi tanár szerint nem a bizottság álláspontja, hogy sok a 2o óra, hanem a hallgatóság körében terjedt el ez a megállapítás.

VAS TIBOR egyetemi tanár előadja, hogy vannak olyan kérdések, amelyek közösek az esti tagozatéval. Tapasztalata szerint sok az olyan hallgató, aki valóban nem érzi át a jelentőségét,sőt bizonyos fokig lebecsüli a tanulást. Yan aki azt mondja, hogy olyan gyakorlati munkát végez és annyira el van foglalva, hogy neki felesleges teher az oktatásban való részvétel. Van aki a jelenlegi beosztását is visszacserélné a régi munkájával, mert ezzel a tanulási kötelezettség is e- gyütt jár. Az igazságügyi szervezet dolgozói, szemben a belügyi szervezettel, kevésbbé voltak felkészülve.

A belügyi dolgozók, valamint a vidéki pártap-parátus- ban dolgozók jobb vizsgaeredményeket mutattak fel az igazságügyi dolgozókkal szemben. Javasolja, hogy a vidéki egyetemek is vegyenek részt a levelezőoktatásban.

VILÁGOT MIKLÓS egyetemi tanár élve a javaslattal, hogy a levelezőoktatás módszerbeli kérdéseivel foglalkozzunk, négy kérdést vet fel.

1./ A káderkiválasztás kérdése a levelezőoktatásban. Nem tudja, hogy eddig milyen megbeszélések^történtek, a delegáló minisztériumok döntötték el a kérdést. Ezt fenntartani nem lehet és nem is helyes. Általában az egyetemi oktatás területén arra haladjunk, hogy bizonyos átmeneti állapot után az. egyetemre érettségivel rendelkező embereket vegyünk fel. A felsőoktatási intézmények alapoktatással nem foglalkozhatnak. Fel kell vetni a kérdést, hogy bizonyos idő után mint a d.e. és esti tagozatnál is, érettségi vagy szakérettségi után vegyük fel a hallgatókat. Ki lehet, egyezni rendkivüli esetben komoly és szigorú felvételi vizsgával. Egy-két