Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1953. április 15.

Io ember meg tudja szerezni más vonalon az alapműveltséget. Tapasztalat, hogy a levelezőhallgatók között soknak az alapproblémák körül van zavara. Fokozatosan kellene rátérni erre a rendszerre. A Birói-Ügyészi Akadémia, a Tanács-Akadémia megfelelő alapnak számit.

2. / Baj van a tanrend kérdésében. A maga részéről a polgári jog területén 2 esztendő alatt tanítják a 18 és 2o éveseknek a polgári jogot. Általános tapasztalat, hogy mind a négy félév zsúfolt, probléma, hogy osszák el az anyagot. A levelezőknél ezzel szemben, akik dolgoznak, 3 fél év alatt sajátítsák el az anyagot. Ez‘képtelenség, aminek a tarthatatlansága már is megmutatkozott.

A tanrendet felül kell vizsgálni.

3. / A levelezőhallgatókkal való foglalkozás módszerének kérdése. A hallgatókat a tanulásra kell szorítani. Véleménye, hogy elsősorban az instruktori foglalkozást és a konferenciát is a kikérdezés módszerére kell beállítani. Arra kell a súlyt helyezni, hogy ezek a foglalkozások az ellenőrzés és a felelősségrevonás módszere legyenek. Úgy látja, jelenleg a foglalkozások módszere nem alakult ki, inkább magyarázat jellegű, nem kérdezik vissza, vagy csak kisebbrészt. Felveti még, hogy a Szovjetunióban végzett .elvtársak azt mondották, hogy júniusban, amikor befejezték a tanévet, a diákotthonok megürü- lése után a levelező hallgatók foglalták el a diákotthonokat és ott egy hónapig tanultak, az egyetemen előadásokat hallgattak, ott az egész évi anyagot átismételték.

Át kellene venni ezt a szovjet módszert.

4. / Az igényesség kérdése a levelezőhallgatókkal szemben. Úgy látja, hogy liberálisabb volt a vizsgák osztályzásánál, mint az esti hallgatókkal szemben. Kb. átlag egy pont volt a differencia az osztályzatok között. Általános irányként fokozatosan szigorítani kell a követelményeket a levelezőhallgatókkal szemben. Ha látják, hogy az egyetemen meg is lehet bukni, jobban fognak igyekezni a jobb eredmények elérésére.

HAJDÚ GYULA egyetemi tanár Megjegyzi, hogy személyes tapasztalattal nem tud Nizsalovszky és Szabó elvtársak passzimisztikus vagy optimista álláspontjához hozzászólni, mert a levelezőoktatásban nem vesz részt. Amit hallott az elvtársaktól, nem tett rá jó benyomást. Szabó elvtárs azt mondja, hogy Nizsalövszky elvtárs a pesszimista; az a véleménye, hogy inkább ő a pesszimista. A pesszimista álláspont ellentétes a statisztikai kimutatással, ahol a vizsgaátlag az I.évfolyamon 4.- és a Illévfo- lyamon 4.28; ez kitűnő eredmény. Nincs jogunk igy minősi- • teni azokat, akiknek felkészültségük indokolta, hogy itt pesszimista hangot üssünk meg. Kapcsolódik Világhy elvtárs indítványához. A levelezőoktatás feladata, hogy azok az igazságügyi,^belügyi beosztásban levő egyének, akik kellő jogászi felkészültséggel nem rendelkeznek, pótolják hivatali munkájuk közben a jogi tudományt és diplomát. Intézményesen pedig nem ez történik.