Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-ELTEL 7.a.30.)

1930. március 26. IV. rendes ülés

Dr. Reiner János csatlakozik az előtte szóló álláspontjához, s e- zen felül még a követkéz! előterjesztést teszi: Közismert és az éli adó dékán ér külön is felvilágositásül ismertette, hogy Karunkon évtizedek óta állandóan létezett a két-két párhuzamos közjogi és közigazgatási jogi tanszék. Ekként túljadonképpen itt nincs is szó átszervezésről, hanem a hosszé évtizedek óta párhuzamosan fennálló két együttes tanszék egyikénél az egyik tárgy törléséről. S amikor a k zigazga- tási jog kiváló tanára -az eliadó dékán ér- kiváló módon ecseteli a k zigazgatá- si jog tanitásának jelentiségét, egy szóval sem mondja meg, miért kel] ehe a meglevi birtokánlományból törölni a közjogot, amelyre most oly létünket érdeklői eg is szükség van. Meglevő tanszék feladása teljesen szokatlan mpg akkor is, ha azt a Kar valamely okból nem akarná betölteni. Elvi fenntartása tudományos szempontból parancsoló szükség. Tanszékek betöltésének helyes elve báró Eötvös Lóránt okos gondolata szerint sokszor csali akkor indokolt, ha arra alkalmas egyéniség áll rendelkezésre, bár a k telező vizs gák mellett ez is inkább elvi tétel. De tanszékekre -s ez volt az uj egyetemek felállításának is egyik indoka- a tudományos munka céljából önmagában véve is szükség van. S lehetetlen azt mondani a ezt senki sem mondja, hogy már maga a tudományos munka érdeke szempontjából nem lenne szükség az égy is évtizeMéÉ