Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1926-1927 (HU-ELTEL 7.a.27.)

1926. november 24. II. rendkívüli ülés

szokásjog vált idevonatkozólag az egyetemi autonómia fo^ogforrásává köztudomású lévén, hogy a szokásjog

az írott jognál éppenséggel nem kisebb rangú jogforrás*

Hogy az ismertetett jogfejlődésre vonatkozó megállapításunk helyes, azt a legújabb törvényhozási megnyilatkozások is bizonyítjak,amelyek mintegy a jogfejlődés betetőzésének , legalizálásának tekinthetők*

Itt van először is a tudományegyetemi .közgazdasági Kar felállításáról szóló 1930: XXXI .t. c., amely kimond ja, .hogy a tanári kinevezések iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a küzgaz- u osug oüuc y j. uar kandidáeiója alapján teszi meg legfelsőbb helyeir előterjesztéseit. Ha a Közgazdaságtudományi karra elismeri a törvényhozás a kandidáeió / s nem indikáció/-jogát, hogy volna feltételezhető a törvényhozásnak az a szándéka, hogy a kandidál ás joga meg ne illosse az ősi Pázmány Péter Egyetemet, amelyet ez a jog -mint említettük-, már Mária Terézia korában is megilletett. De itt van végül a gyűjteményegyetemről szóló 1923: Xir.t.c.ja szóbanlevő jogfejlődésnek valóságos koronája*. A kérdést, ha egy- altfi-xuri meg lene^iiO ive í>ói.«eny^

az abban megnyilatkozott törvényhozási szándék már egész határozottan eldönti. Es a törvény ugyan nem. tudomány- egyetemről , hanem nagy nemzeti köz- gyűjteményünk egyeteméről szól, de kér-