Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1926-1927 (HU-ELTEL 7.a.27.)

1926. november 10. I. rendes folytatólagos ülés

úgyis az áll arakincstár tulajdona.

A vitás parcellának többi .részére nézve azonban a helyes megoldás az lenne, ha az a kir.magyar tudományegyetem nevére Íratnék át.

Ha ugyanis ez a telekrész is a kincstár nevére Íratnék, akkor, ebből a legnagyobb tulajdonjogi zűrzavar állatna elő. Bekövetkeznék ugyanis az a főnék helyzet, hogy a természettani épület egyik részében az államkincstár, másik részében a tudományegyetem telkén terűibe el: az élettani és közegészségtani épület pedig főrészében az "Egyetemi Alap" telkén, egyik csücskében a "tudományegye* tem" tekkén , egy hosszú sávban pedig az "államkincstár"ingatlanán volna elhelyezve. Ezt a beata eonfusio^t mindenesetre lényegesen enyhítené, ha a vitás parcellarész a tudományegyetem nevére íratnék át. Akkor t.i. a természettudományi intézetek egységes telepének a tudományegyetem volna a tulajdonosa /5299 és 5297/b.hrsz., az Esterházy u. S.sz.ház kivételével/. Az, hogy az 5298 hrsz.parcella az "Egyetemi Alap" nevén maradna, nem okozna újabb zavart, mert az élettani épület egyik csücske máris az 5299 hrsz. /Tudományegyetem" tulajdonául jelzett/ parcellán fekszik és igy csupán az a változás áll be, hogy nem egy, hanem két épületrész áll majd a tudományegyetem telkén.. Ez különben nem baj, mert a "Tudományegyetem" és az "Egyetemi Alap" közt az egyetem felfogása szerint csak elnevezési különbség áll fenn, mert a tulajdonjog

alanya mindkét elnevezés alatt ugyanaz.