Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1926-1927 (HU-ELTEL 7.a.27.)

1926. november 10. I. rendes folytatólagos ülés

Hágában is rossz hatást kelthetne,ha • az ilyfajta szüneteltetés netalán kitudódnék, mert ez oda mutatna, hogy az egyetem fél az ügyvesztéstől. Amellett figyelembe kell venni, hogy a fent kifejtettek szerint a tkvi ügy megnyerése sem jelentené a konkrét kérdésnek érdemleges és végleges megoldását.

a felajánlott egyezséget elvben fogadjuk el. Az egyetem ezzel érdemben jogot nem ad fel, mert hiszen a kérdéses telket úgysem igen tarthatná meg. Viszont ha ~az egyetem Tanácsa az egyezség értelmében bármilyen formában nyilatkozatot állit Tti a Kincstár számára, hogy az ingatlannak a Kincstár nevére való átírásához hozzájárul éá a tkvi kiigazítást ezen az alapo“h helyesbítik: akkor ezzel legalább perenkivül dokumentálva van, hogy az Egyetemi Alap ingatlanának átírásához a tudományegyetemi Tanáes beleegyezése vált szükségessé. Ezt az adatot a hágai perben esetleg javunkra lehet felhasználni,* de semmiesetre sem a mi hátrányunkra.

Elvileg tehát az egyezség el foga- j dását bátorkodom javasolni. I

IV.Az egyezség tartalmára nézve azonban nem tartanám helyesnek, ha az egyetem egyszerűen kapitulálna a minisztérium előtt és az egész ingatlannak a Kincstárra átírásában egyeznék bele.

Az Egyetem nézetem szerint oly közvetítő javaslat tételére szorítkozzék, hogy hozzájárul a VIII.Esterházy u.3.sz. házteleknek /és háznak/ a kir.Kincstárra való átírásához, amely telek de jure elbirtoklás utján telekkönyvön kívül már

Minden szempont oda utal tehát,hogy