Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1926-1927 (HU-ELTEL 7.a.27.)

1927. május 18. IV. rendes ülés

kar legutoljára foglalkozott a kérdéssel. Ma még nehezebb az elhelyezkedés a férfiakra nézve a jogi pályákon,mint régebben, kincs rá semmi szükség,hogy gyengébb erőknek is megnyitván a lehetőséget jogi tanulmányok folytatására, a jogi tan folyamot végzett és vizsgázott férfiaknak a megnagyobbodó verseny következtében az elhelyezkedést még nehezebbé tegyük. Szóló erős ellenmondást is látna benne, ha a leányoknak éppen akkor nyitnák meg a jog-és állam- tudományi karokat, amikor ezeken a numerus clausus intézménye folytán a felvehető férfihallgatóság létszáma erősen korlátozva van. Nem mutatkoznék célszerűnek a tanulmányi érték szempontjából mégis többet jelentő férfihallgatóság egy részét a kisebb erejű női hallgatósággal felcserélni.

A budapesti kir.m,tud.egyetem jog- és államtudományi kara 1924 évi október 29-én tartott I.r.ülésében foglalkozott a kérdéssel és szólónak, mint előadónak javaslatára a következő egyhangú határozatot hozta: "Minthogy a jogtanulónak már tanulmányai legelején is szűk*

sége van a latin nyelvre, ennek ismerete tehát rá nézve célszerű módon a jogi tanulmányaival párhuzamos tanfolyamokkal el nem sajátítható, a jog-és állam- tudományi kar megállapítja, hogy az uj középiskolai törvény és a jog-és állam- tudományi oktatás ér.ekei között összeütközés van. De megállapítja egyúttal azt is, hogy az uj középiskolai törvénynek a jogoktatás szempontjából célsze-