Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1926-1927 (HU-ELTEL 7.a.27.)

1926. november 24. II. rendkívüli ülés

jegyzi, hogy ilyen szokásjog kialakulására csak akkor van alkalom, tehát ilyen szokásjogról csak akkor beszélhetünk, amikor valamely fél jogkörének a terhére, elbirtoklási alapon létrejövő jogszerző gyakorlatról, illetve szokásjogról van szó. Ez azonban nem minden szokásjog esetében fordul elő. Közjogunk számos intézményét is például az illető alkotmányi tényezüknek közös, tiltakozás nélküli és mégis kötelező akarat-megegyezése alapján kialalmit szokásjog hozta létre. De ha éppen ragaszkodunk a tiltakozás mommentumá- hoz, esetünkben ennek a fennforgását is megáll pithatjuk. Mert valahányszor a múltban az autonómiát, vagyis a kandidálási jogot sértő tanári kinevezés történt, az egyetem tiltallózása soha sem maradt el, s ezután megint a kandidálási jogot tiszteletben tartó kinevezések egész sora-következett.

mi k lönben ezeket a szokás jogi szabálytól eltérő praecedense- ket illeti, ilyenek csak egészen szórványosan fordultak elő, úgy hogy azok éppenséggel nem alkalmasak arra, hogy a szokásjog kialakulását megakadályot- hatták legyen, vagy hogy a már kialakult szokásjogot lerontsák. S egyáltalán ne feledjük, hogy abususra jogtételt alapitani nem lehet. Továbbá azt se feledjük, hogy a gyakorlat olyan u. n.eltérő praecedenseket is produkált, melyekből éppen az ellenkező-irányban lehet a következtetést levonni. Előfordult pl., hogy az egyetem nem kan-