Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1926-1927 (HU-ELTEL 7.a.27.)

1926. november 24. II. rendkívüli ülés

didálta volt azt a pályázót, akit a király a kandidált egyén mellett szintén kinevezni óhajtott volna, S akkor az történt, hogy legfelsőbb helyről lépéseket tettek az egyetemnél avégből,hogy a kinevezni szándékolt egyénre nézve az egyetem megfelelő ajánlást tegyen s csak amikor ez bekövetkezett, akkor történt . meg az illető egyénnek a kinevezése, /L. Kéthly László esetét./

Végül rámutatsö a felszólaló ennek a kinevezési ügynek messze kiható elvi^praecedens jelentőségére, mely kötelességévé teszi a karnak, hogy ezzel a kérdéssel minden személyi vonatkozás és tendentia nélkül, tisztán tárgyi alapon, komoly felelősségérzettel foglalkozzék. Rámutat nevezetesen arra, hogy mi törtétír n£k, hagyha - ne adja Isten- olyan kor- mány jönne, mely a jogrend iránti tisztelet hiányában egyetemünkre rendszeresen nevezne ki tanárokat az egyetem meghallgatása nélkül, illetve a kandidálás teljes mellőzésével, úgy hogy benépesítené az egyetemet tudományos és paedagógiai szempontokból diskvalifikált kreaturái- valjflsfe Ha ekkor az egyetem ez ellen az eljárás ellen egyhangú felháborodással tiltakoznék, a kormány mint szilárd jogalapra mutathatna rá jelenlegi alkotmányos £s törvénytisztelő kormányunknak erre a megtévedt intézkedésére s különösen Karunknak állásfoglalására, ha ez netalán olyan értelmű lenne, hogy a kandidálási jog a minisztert nem köti, mert az egyetemnek kandidálási joga egyáltalán nincsen, hanem csali az indicatio jega illeti meg; a miniszter tehát egés-zen szaba-