Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1926-1927 (HU-ELTEL 7.a.27.)

1926. november 24. II. rendkívüli ülés

tagadja s szokásjogul egyedül a népszokásjogot ismeri el.

Dr.Tomcsányi Móric, dr.K.Kováts Gyulával szemben kifejti, hogy a kor^- mány mint a végrehajtó hatalom országos központi szerve és felelős kezelője által követett gyakorlatból igenis kialakulhat törvényerejű szokásjog^ mégpedig törvénykiegészitő, illetve törvénypótló irányban. Véleménye szerint az is már meghaladott álláspont, hogy birói szokásjog nem létezik, s a birói szokásjog a jogforrások" között nem szerepel. A birói joggyakorlat a birói jogfejlesztésnek nagy jelentőségű tényezője s a birói szokásjog a törvényerejű szokásjognak egyik legfontosabb faja. Magánjogi jogrendünknek nagy része éppen birói szokásjogon alapszik.

Ami pedig általában a szokásjognak kútfői erejét illeti, nem kétséges,hogy a szokásjog a törvénynél nem kisebb rangú jogforrás, sőt erkölcsileg még nagyobb az ereje és értéke, mint az irott jognak és nevezetesen a törvénynek.

Az előadónak azzal az észrevételével szemben pedig, hogy szokásjogról- csali akkor beszélhetünk, ha a kérdéses gyakorlati /szokásjogi/ szabály követésének a kötelező voltát is meg lehet állapítani, vagyis ha az érdekelt felek - egyikének tiltakozása ellenére áll fenn a szokásjogi gyakorlat s ez a fél a szokásjogi szabály érvényesülését ilyenképen tűrni tartozik /pl.magánjogban a kilátási szolgalom/,- ezzel az észrevétellel szemben a felszólaló meg-