Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 7.a.26.)

1926. április 28. IV. rendes ülés

1925.sz.a. a kánonjogi doktorátus tárgyában kelt irata következtében van szerenesénk Karunknak e doktorátusra vonatkozólag már 1918 évi október 19-én 1918. évi október 9-én 128? ex 1917/18.sz.a. a Nagyméltoságu Vallás-és közoktatásügyi Minisztériumhoz felküldött véleményére a Tekintetes Tanács figyelmét felhívni,

melyet egész terjedelmében ezennel rendelkezésére bocsajtunk. Ez a vélemény

a felvetett ténybeli kérdés előzményeire nézve kellő módon tájékoztat.

A doktorátus egész intézménye a

középkori kultúra hagyománya,«amely eleinte cs8k a római-jogbeli doktorátusra /doctoratus juris civilisre / vonatkozott. v

Ennek a magánjogban vált oly naggyá a jelentősége. Ehhez a magánjogi doktorátushoz járult utóbb a ka nonjogi doktorátus /doetoratus juris canonici/, mely a kánoni

jog közjogi természeténél fogva közjogi jellegű volt. A kettő együtt volt a mindkét jog doktorátusa /doetoratus juris utriusque/ vagyis a magánjog /ius privatum/ és

a közjog /ius publicum/ doktorátusa együttvéve. Az összes jogok doktorátusa /doc- toratus juris uni versi/ már újabb keáetü. Nálunk bécsi divat utánzataképen honosoi \

£ott meg, mely mellett a politikai doktora tűs /doetoratus politicos/ a mi saját alkotásunk. De térjünk csak vissza a doc- toratus juris canonicira.

A doetoratus juris canonici ma már csak a felsőbbrendű katolikus papok

*

• J

jogi doktoratusa,melynek további megtar- f t'^sa 1856-ban az osztrák-magyar monarchia egész területén fel lett függeszt-