Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1916-1917 (HU-ELTEL 7.a.17.)

1916. szeptember 27. I. rendes ülés

azonban megjegyzi,hogy meghívás esetén nem kell senki másról megemlékezni tsőt az az eljárásthogy meghívás esetében egyáltalában nem is lehet másról megemlékezni ,mi nt a meghiVandáról

Dr.Reiner János ezzel szemben emlékeztet Dr.Plósz Sándornak a múlt kari ülés határozata ellen előterjesztett teljesen ellenkező érvelésű indokolt különvéleményére;valamint emlékeztet a budapesti egyetemen nem tulságosan nagyszámú meghívásoknál követelt eljárásnak egyik ismerttmert a képvtselöházban is ismert etett esetére,a Nékám tanár esetéreta melynél „a kari előterjesztésben

•í

minden számbaoehetö orvos szóbakerült , Dr.K. Kovát s Gyula csak érinti az eljárás formai hiányosságait,ki emelve hogy pályázót m,eghivni nem lehet, leg- fölsbb union looo lehet esetleg kandidálni ;a kar hat árosát ár ól nem lehet feltételezni azt az antinomiát ,amelyet Dr. Nagy Ferenoz abba belem,agyaráz.

Sajnál ja,hogy a bizottság tagjai az ügyet érdemben nem tárgyalták. E részben feltűnő hogy a javas lat - ban a legfőbb szempont a kodifihátiós szempont fnolott itt a legfőbb követelménynek a tudományosnak kellene lennie. Dr.Szladits Károly talán ily irányban fejlődhetett volnatazonban igen korán belekerült a kodifi hálásba,ezért nem meditalhat ott±nen lehetett tudós.ö nemcsak a vasút joggal foglalkozott - amit az előadmány kiemel hanem az i zlamjoggal is és részt vett egy lehetetlen törvény készttésében.Azért sem nagyon lelkesed-