Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1914-1915 (HU-ELTEL 7.a.15.)

1914. november 25. II. rendes ülés

Pedig ott feküdt a nmeit. Minist er 1 um előtt a szigorlati bizonyitvány,lévén mind a két előző szigorlatról a bizonyítványok a kér vény külzetének tanúsága szerint fi/ és 3/ alatt mellékelve.

Es helyesen,A nméIt . Mini st erium kétségkívül mondhatta volna azt :nem érzem, mg,- gam indíttatva arra,hogy helyt adjak a kérelemnek - a mi mint láttuk csupán a határidő megrövidítésére irányult maga a III.szi-\ gór latra bocsátás mint ilyen vagyis elvben - t.i.az esetre ha a határidő leszállítást a nmeit .Ministeriumtól megkapja a jelölt a Dékánnak a saját ténye és elhatározása lévén - mert a II.szigor lat eredménye nem olyan,hogy a határidő-szabályoktól való kivételes élt eh intést- a mi tisztán dis- oretionárius intézkedés - motiválhatná.

De azt mondani :nem adok helyt a kérvénynek,mert elv az,hogy azt az absol- venst ,aki az előző szigorlatot csak. szótöbbséggel tette le,ugyanabban a félévben - amelyben végezett - nem lehet II. s annál kevésbé -lehet III.szí gór latra bocsátani ; ez clntra legem lett volna,miután a szig. rtts a par másoló normával szemben /6. §.l .mondat/ semmi féle ilyetén dístinctiónak helyet és tért nem enged.

Föltéve mindig,-önkényt folyólag - hogy a jelölt a II.s illetőleg IIf.szigorlat kérelmezésekor miként a jelen esetben már végezett volt .Az aztán megint más kérdés,vaj jón miképen állt volna a jogi helyzet ,ha ez a jelölt - let évén mint láttuk április 3D-án az

I. szígór latot - a határidő megrövidítését a

II. szí gór lathoz kérte volna,amidőn még nem