Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1908-1909 (HU-ELTEL 7.a.9.)

1909. május 10. VI. rendkívüli ülés

között az volt, hogy China megm- gpdto Oroszországnak, hogy ez *Wp*- az előbbinek területén vasutat épitsen. Kérdés,vájjon ilyen körülmények között Jogos volt-e Japán h.'borují Oroszország ellen?

2. Mi volt a vz7cig közvéleménye Bosznia, és Herczegovina annexiósét illetőleg? Vájjon ezt Jogosnak vagy Jogtalannak tartotta-e?

5. Mi pótolja, a nemzetközi viszonyokban azt a legfelsőbb hatalmat, amely az államben meg van?

ár. Magyary C-éza ny. r. tanár ur kérdései:

1. Mely törvénynyel czikkelyeztük be az uj hágai nemzetközi egyezményt a Jogsegélyről? és mi a különbség a.z uj egyezmény és a régi kozott?

2. Minő felfogás urekodik r külföldön hozott Ítélet jogerejét illetőleg, különösen minő felfogás jutott kifejezésre legújabban a német perrendben?

3. A külföldi állam belföldön lehet-e alperes és minő felfogás van kialakulóban ezen kérdést illetőleg

a nemzetközi perjog irodalmában?

Tr. G-rosschmid Béni ny. r. tanár ur kérdései

1. »Alkactiö«' tekintetében a ír jő

minő szempont alá esik?

2.A nemzetközi magánjog és a. nemzetközi jog között van-e valami kapcsolat?

2» Ugyanazon értelemben nevezhető °hjectiv jognak az egyik is másik is?